Júniusi teendők a kertben
A kerti teendőknek minden hónapra egyedi listája van. Nem kivétel ez alól június sem. Az év hatodik hónapját akár a másodvetések havának is nevezhetnénk. Lássuk, melyek azok a teendők, amelyekről semmiképpen sem szabad megfeledkeznünk!
A következő növények másodvetése kerülhet szóba ezekben a napokban: cékla, bab, csemegekukorica. Számításba vehetjük még az uborkát, a tökfélék közül a cukkinit és a patisszont – másik nevén a csillagtököt –, de ismét vethetünk borsót, spenótot, salátát és hónapos retket is. Ahhoz azonban, hogy ne érjen csalódás bennünket, s legyen mit betakarítani a másodvetett ágyásokból is, érdemes odafigyelni néhány fontos tudnivalóra, szabályra. Az előbb felsoroltak közül a borsót, spenótot, salátát és hónapos retket, amelyek első veteményeink is lehettek, önmaguk után ne vessük, azaz mindig más helyre kerüljenek. Ennek oka, hogy az azonos családba tartozó növények kártevői és betegségei hasonlóak. Az ugyanazon helyre vetésnél nagyon megnő a kockázata a különböző betegségeknek és a rovarok károsításának, mert az előző növénynél azok kényelmesen elszaporodhattak.
Fontos szempont az öntözés, amiről nem szabad megfeledkezni! Másodvetésnél vegyük figyelembe, hogy legyen öntözési lehetőségünk, mert ilyenkor az időjárás általában sokkal szárazabb régiónkban.
Egyes zöldségeket, mint például a sárgarépa, a saláta és a cukorrépa, kelés után ritkítani kell. A ritkítással biztosítani lehet a megfelelő légáramlást (ez számos betegségtől megvédheti a veteményt), valamint több víz és műtrágya jut így a növényeknek.
A paradicsomot ki kell támasztani, hogy a termés ne érje el a földet, és meg kell akadályozni a levelek elszáradását.
A hosszú tenyészidejű növények köré-alá ajánlatos levelekből, szalmából vagy szénából talajtakarót helyezni, mulcsozással megakadályozni a talaj kiszáradását és a gyomnövények elszaporodását. A gyomnövényes szénát nem szabad talajtakarónak használni!
Amint befejeződött a vetés-ültetés, elkezdődik a harc a rovarokkal, a kártevőkkel, a betegségekkel és a gyomokkal! Az olyan kártevők, mint a káposztalepke, a káposztabolha, a kolorádóbogár vagy az uborkabogár, rövid időn belül nagy károkat tudnak okozni a növényekben, már közvetlenül az ültetés után.
Fontos figyelni a levéltetvekre. Nézzünk alaposan körül ágyásainkban, gyümölcsfáink tájékán! Különösen a fiatal hajtásokat kedvelik és a rózsabimbókat. Ha kanalasodó leveleket és sürgölődő hangyákat látunk, az a levéltetvek jelenlétét jelzi.
A dinnyét, a káposztaféléket, a tökféléket és a talaj közelében termő növényeket meg kell védeni a lárváktól. Ez úgy érhető el, hogy a növények tövéhez kartongallért helyezünk. A gallért mintegy két centiméterre süllyesszük a földbe, és magassága a talajtól számítva 7-8 cm legyen.
Júniusban már nem kell fagytól tartani (remélhetőleg), így kiültethető a dália is. Termékeny, jó vízelvezetésű talajt igényel, és naponta hat órán át kell, hogy süsse a nap. Ha homokos vagy agyagos földbe kerül, néhány héttel az ültetés előtt szerves trágyával, komposzttal elő kell készíteni számára a talajt. A talajt előzőleg be kell vizsgáltatni, és az eredmény ismeretében adagolni hozzá a műtrágyát. Ha megfelelő mennyiségű tápanyag van a talajban (pl. foszfor), akkor nincs szükség további műtrágyázásra, az csak szennyezné a környezetet. A virághagymákat helyezzük 10-15 cm-es lyukakba, alulra a gyökérrész kerül, felülre pedig a hajtások. Fedjük a hagymákat öt centiméternyi földdel. A hajtások megjelenése után még több földdel takarjuk be a hagymákat. A kisebb fajtákat 30–60 cm-re, a nagyobbakat 90–120 cm-re ültessük egymástól. A hagymák mellé 10-15-cm távolságra karókat kell szúrni a földbe, így megvédhetők a széltől a majdani virágok.
Ha szépíteni szeretnénk udvarunkat, kiskertünket, a június ideális ezekhez a munkálatokhoz. Segítséget jelent, ha előzetesen tervet készítünk a tereprendezéshez. Miután megjelöltük a ház, a garázs és a fák helyét, jelöljük meg a sétányokat, teraszokat és a virágoskerteket is. Készítsünk listát az elvégzendő feladatokról. Távolítsuk el az összes olyan növényt, amely túlnőtt, beteg vagy útjában áll a tereprendezésnek. Vegyük fel a kapcsolatot egy ismerős kertészszakemberrel, és tájékozódjunk az ültetendő növényekről, mivel nem minden növény él meg minden talajban és hőmérsékleten, és az is előfordulhat, hogy a kiválasztott növény túlnövi a számára kijelölt területet, vagy épp nem lesznek számára optimálisak az adottságok.
Ha fákat és cserjéket vásárolunk, ellenőrizzük a gyökérzetet és a lombozatot is. Erős, gyors növekedésű, egészséges példányokat válasszunk. A legtöbb fát és cserjét konténerben árulják. Átültetésük csak a megfelelő szezonban történhet, ellenkező esetben elpusztulhat a növény, amennyiben eltávolítjuk a konténerből. A földlabdával árult növények esetében a földlabdának szilárdan kell állnia a gyökéren. A törött, laza földlabda hibás, szakadt gyökérről árulkodik.
A gyepet meg kell szórni műtrágyával, és egyenletesen kell nyírni, de nem kell túl alacsonyra állítani a pengéket. A túl rövidre vágott gyep gyengébb, és fogékony lesz a betegségekre. A sziklakertben, a ház előtt ilyenkor kell oltani a rózsákat és a cserjéket.
Balog Nóra, a „Pro Agricultura Carpatika”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa