Kárpátalja anno: Forgolány református közössége

A Nagyszőlősi járás kicsiny települése, a Batár patak partján fekvő Forgolány ez idáig kimaradt sorozatunkból. Ennek igen plátói oka volt: nem találtam régi fényképet a településről. A helyiek bizonyára rendelkeznek egy-két hajdani felvétellel, talán egyszer majd közkinccsé is teszik.

Végül a tiszafarkasfalvai Fogarassy-kastélyban berendezett múzeumban én is ráakadtam egy szép, fekete-fehér fotóra, amely az egykori forgolányi református iskolát ábrázolja.

Ennek apropóján ismerjük meg a Máramaros-Ugocsai Egyházmegyéhez tartozó forgolányi református közösség történetét!

A Forgolányi Református Egyházközséget először 1570-ben említik az írások.

A közösség temploma 1780-ban épült klasszicista stílusban. Balogh István Adatok az alföldi faépítkezés történetéhez című művében így ír róla:

„Vagyon délről északra fekvő fából épült, kőműves által vakoltatott temploma az ucca közt, amelynek hosszúsága 9, szélessége 5 öl, déli végénél fából épült torony.”

Maga a templom 1844-ben leégett, ám tíz évnyi munkával helyreállították. Később 1907-ben, 1927-ben és 1979-ben végeztek nagyobb javításokat az épületen.

Így alakult ki a kétharangos, nyolc regiszteres orgonával rendelkező, 450 férőhelyes új épület, melyben régi tárgyakat is őriztek: egy 1798-ból származó kelyhet és egy 1803-ból eredő tányért, tudjuk meg Kováts J. István 1942-ben kiadott, Magyar református templomok című könyvéből.

Az egyik harang 1875-ben készült el, a másikat 1928-ban öntötte Egry Ferenc kisgejőci mester.

Hogy mikor nyílt az első református elemi iskola a településen, azt nem tudni, ám jó néhány említés fennmaradt, amely a református tanítókat és az általuk vezetett iskolát említik.

A Néptanítók Lapjában olvashatjuk a következőt: „Forgolány református egyháza pályázatot hirdet két tanerős iskolájánál lemondás folytán megüresedett I. sz. (kántortanítói) állásra. Az állást 1941. június 30-ig ideiglenesen töltetik be. Javadalom a következő tételek 6/12-ed része: 15 q tiszta búza, 3 öl tűzifa, 2 drb legeltetési jog, temetési stóla, lakás, kert és melléképületek haszonélvezete, államsegély. Kötelessége a IV-VIII. vegyesosztályok vezetése, február 14-ig a II. tanító helyettesítése, kántori teendők ellátása és egyháztársadalmi munkában való segédkezés. Szabályszerűen felszerelt pályázati kérvények e hirdetmény megjelenésétől számított 3 héten belül ref. lelkészi hivatal, Forgolány, u. p. Tiszapéterfalva címre küldendők. Állás választás után azonnal elfoglalandó.”

A községben tanítók közül Kovács Béla, Vass Klára és Asszonyiné Kőrös Lenke neve maradt fenn.

A Forgolányban szolgáló lelkészek közül érdemes megemlíteni Gönczy Dániel nevét, aki 1855–1888 között látta el a települést, valamint Asszonyi István személyét, akit 1944-ben letartóztattak és elhurcoltak málenykij robotra. Hazatérte után, 1956–1957 között tovább tevékenykedett a faluban.

(A cikkben olvasható adatok megtalálhatóak Fodor Gusztáv Református múltunk kezessége I., Adattár kárpátaljai református gyülekezettörténeti kutatásokhoz, 1523–2016 című munkájában.)

Marosi Anita

Kárpátalja.ma