Dióültetvény telepítése és fenntartása III.

Dióültetvény telepítésénél a fenntartási munkálatok nem merülnek ki a metszésben, a törzs és a korona alakításában. Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, mely szerint a diótermesztők tevékenysége a facsemeték helyes elültetésében és a fák „metszegetésében” merül ki. Az ültetvényben minden évben akadnak fontos teendők. Az alábbiakban folytatjuk a fenntartási munkálatok bemutatását, ezúttal az öntözéssel és a gyomszabályozással kapcsolatos teendőket foglaljuk össze.

Az elmúlt években sok dióültetvényt volt szerencsém megnézni, s a legtöbb esetben három fő problémát figyeltem meg, amelyek együttesen az ültetvény igen gyenge növekedését eredményezték.

1. Az ültetvény telepítéséhez használt facsemeték nem első osztályú szaporítóanyagok voltak. Erre vásárláskor fokozottan oda kell figyelnünk. Sokszor a farontó lepke hernyójával együtt forgalmazzák a szaporítóanyagot, s a kártevő 1-2 év alatt kirágja csemeténk törzsének közepét. A másik gyakori hiányosság a korona vagy a suháng gyenge minősége.

2. Az ültetvényben nincs öntözőrendszer. Ez a hiányosság gyenge foganási arányt is eredményezhet.

3. Az ültetvény talajápolási munkálatait a termesztők a sorközök tárcsázásával végzik. Ezzel a módszerrel diófáink alatt tömör és füves talaj marad, minek következtében ültetvényünk nem fejlődik, sőt elpusztulnak a fák. A talajművelés tekintetében éppen ellenkezőleg kell eljárnunk: a sorközöket füvesítjük és csak a fa 1,5 méteres körzetében végezzük el a talajápolási munkálatokat.

Az öntözésről

A dióültetvény telepítése után vidékünkön ajánlatos csepegtető öntözőrendszert kiépíteni. Az elmúlt évek időjárási tapasztalatai alapján májusban, július közepén és augusztus első felében kevés a csapadék, viszont e periódusokban diónknak igencsak nagy szüksége van a bőséges csapadékra. Csapadék hiányában tápanyaghiány is felléphet, minek következtében előfordulhat, hogy ültetvényünk évről évre „ülve marad”, azaz nem fejlődik, nem növekszik.

Fiatal, 1–3 éves ültetvény esetében akkor öntözzünk, ha legalább 10 napja nem esett eső. Ekkor 35-40 mm víz kijuttatásával elégítsük ki növényeink vízszükségletét. Az öntözés következtében az évi növekedésnek 40–50 cm között kell lennie.

A még ugyancsak fiatal, 3–6 éves fák esetében elegendő havi egy alkalommal locsolni (ha már 2-3 hete nem volt eső), esetenként 50 mm vízmennyiséget kijuttatva.

Az idősebb fák már megfelelő gyökérrendszerrel rendelkeznek, s csak indokolt esetben (aszályos hónapban) szorulnak öntözésre.

A gyomszabályozásról

Ültetvényünkön nem termő korban (1–6 év) feltétlenül szükség van gyomirtásra. Különösen azért fontos ez a művelet, mert a gyomok hatalmas víz- és tápanyagmennyiséget vonnak el az ebben a korban még gyenge facsemetéink elől. Ezen túl a gyomok tömörödött talajt eredményeznek, és számos kártevő melegágyává válhatnak.

Az első években mechanikai gyomirtást végezzünk, semmiképpen ne használjunk gyomirtó szereket. Sokszor olvashatunk afféle tanácsokat, hogy ilyen esetekben fél- vagy negyeddózisnyi gyomirtó szert alkalmazzunk. Ne dőljünk be ezeknek a tanácsoknak, mert nem érjük el a megfelelő hatást, tehát ablakon kidobott pénz, amit ebben a formában vegyszerre költünk.

Ültetvényünket termőkorban minden esetben füvesítsük, és csak rendszeres kaszálást végezzünk. A füvesítés évétől számított minden második esztendőben tavaszi és őszi sekély szántást (15–20 cm), majd talajmarózást végezzünk a sorközökben.

Mechanikus gyomirtás. A gyomirtásnak ezt a formáját legolcsóbban tárcsázással végezhetjük el. A tárcsásnak viszont van egy nagy hátránya: ha évente többször egy irányba végezzük a művelést a fasorokban, előbb-utóbb bakhát alakul ki, vagy éppen ellenkezőleg: elhordjuk a tövekről a földet, minek következtében egy dimbes-dombos ültetvényt kapunk, amit mindenképpen el kell kerülnünk. A leghatásosabb és legjobb megoldás a talajmaró alkalmazása.

Vegyszeres gyomirtás. Az ültetvény telepítésétől számított negyedik évtől nyugodtan alkalmazhatunk gyümölcstermesztésben használható gyomirtókat, természetesen a megfelelő dózisban. Ilyen gyomirtók például a Figaro: 2–2,2 liter/ha, a Basta: 3 liter/ha, a Klinik max: 2–4 liter/ha, a Dual Gold: 1,4–1,6 liter/ha stb.

Illusztrációnkon megfigyelhető, milyen eredményre számíthatunk, ha elmulasztjuk a gyomirtást. Az ültetvény „ülve maradt”! Ennek az ültetvénynek az esetében biztos hatalmas ráfordítás szükséges a gyomok visszaszorítására. Tartsuk tehát szem előtt, hogy a gyomirtást telepítéstől kezdve el kell végezni.

Megfelelő öntözéssel és gyomszabályozással ápolt és jövedelmező ültetvényt alakíthatunk ki. Diósunk öntözése az első években, továbbá a rendszeres gyomirtás a jövedelmezőség alapja!

Molnár Ádám