2018. május 20., pünkösdvasárnap

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Bernát – germán eredetű; jelentése: erős, mint a medve.

Felícia – latin eredetű; jelentése: boldog[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Embernek lenni pontosan annyit jelent, mint felelősnek lenni. Érezni, hogy a kővel, melyet lehelyez, a világot építi tovább.”

Antoine de Saint-Exupéry

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93bc5a-c42e”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Pünkösd

Pünkösd neve a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Pünkösd a húsvét függvényében mozgó ünnep, május 10-e és június 13-a között. A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak ugyan, de mint az alábbi tiltó rendelkezések is bizonyítják, számos olyan szokás és hiedelem őrződött meg, melyek legfeljebb csak az elnevezésükben köthetők pünkösdhöz, például a csetneki zsinat határozata 1594-ben tiltotta a pünkösdi királyválasztást, táncot és játékokat. Az 1692-ből származó csíkkozmási tiltás így szólt: „Eleitől fogva régi időben is mindenkor tilalma volt a sátoros ünnepeken való táncolásnak, királynéasszony ültetésnek, mely pogányoktól maradott szokás ezután is tilalmas.” 1770-ben Tessedik Sámuel arról számolt be, hogy megszüntették a májusi fák bevitelét a templomba pünkösdkor, mert a gazdák legszebb gyümölcsfáikat láthatták ott kivagdosva. A tiltások jellegzetes pünkösdi szokásokra vonatkoznak: pünkösdi királyválasztás, pünkösdi királynéjárás, pünkösdi zöldágazás, májusfa, valamint pünkösdi mulatságok, táncok, játékok.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Ráday Pál (Losonc, 1677. júl. 2. – Pécel, 179-33. május 20.) Kuruc diplomata, II. Rákóczi Ferenc kancellárja. 1703-ban csatlakozott Rákóczihoz. 1707-ben erdélyi alkancellár, a kuruc tisztképzést szolgáló Nemesi Compánia auditora. 1709-ben a kuruc hadikancellária vezetője, Rákóczi egyik legközvetlenebb, legbizalmasabb munkatársaként többször tartózkodott a fejedelemmel Munkácson és Ungváron. A kuruckor legnagyobb publicistája volt. Ő írta a külföld tájékoztatására készült kiáltványokat és röpiratokat, többek között Rákóczi híres munkácsi kiáltványát is (Manifestum, 1704.; Explosio, 1706.; Responsio, 1706 stb.), szerkesztette a kurucok újságját, a Mercurius Veridicust. A fejedelem megbízásából többször járt követségben. 1707-ben Nagy Péter cárt kereste fel. 1711-ben Rákóczival együtt indult Lengyelországba, de Sztrijből visszatért Debrecenbe, hogy Pálffy Jánossal tárgyaljon a békéről.  A szatmári béke után külön amnesztiával tért haza Galíciából.

Több vallásos munkát írt. Ő alapozta meg a híres péceli Ráday-könyvtárat. Támogatta Pápai Páriz Ferenc szótárának kinyomtatását. Bél Mátyás tudományos és Mányoki Ádám művészi tevékenységét.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– A László király elnökletével megtartott szabolcsi zsinat megalkotja az egyházi kérdésekben rendelkező határozatokat.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7bc5a-c42e”][vc_column_text]HOGYAN TÖRTÉNIK A VÁLTOZÁS? (2)

„Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz.” (1Mózes 32:27)

A változáshoz elköteleződés kell. Amikor Jákób rájött, hogy az Úr angyalával küzd, azt mondta: „Nem bocsétlak el, amíg meg nem áldasz.” Ez kell hozzá: eltökéltség. Jákób eltökélt és kitartó volt; megvetette lábát, amíg el nem érte, amit akart. Nem sem tetszett jobban adott helyzete, mint neked az, amiben most vagy. Frusztráló volt, és padlóra küldte őt. De eltökélte, hogy kitart, amíg Isten javára nem fordítja a dolgokat. Amikor Isten felhívja magára a figyelmünket egy krízis által, akkor nem mindig oldja meg azonnal a helyzetet, néha vár, hogy lássam tényleg komolyan gondoljuk-e a dolgot. Annyira hozzá vagyunk szokva az azonnali megoldásokhoz: instant kávé, gyors leves, gyors internet hozzáférés, azonnali siker – hogy amikor nem kapunk rögtön választ imáinkra, vagy nem jön rögtön változás, azt mondjuk: „Felejtsd el, Uram!” Az igazság az, hogy nem egyik napról a másikra kerültél ebbe a zűrbe, és nem is egyik napról a másikra fogsz kijutni belőle. Néha Istennek rétegről rétegre kell lefejtenie rólunk gyengeségeinket. A szakértők azt mondják, hogy hat hétig kell minden nap ugyanazt a dolgot tennünk ahhoz, hogy szokássá váljon. Gondolj erre, amikor szokásoddá akarod tenni a mindennapi imádságot és bibliaolvasását, vagy újra akarod tanulni, hogyan szeresd házastársadat. Hat hét… negyvenkét nap… több mint ezer óra… és a Sátán folyamatosan támadni fog. Mit tehetsz hát? Tölts időt Istennel! „De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (Ézsaiás 40:31).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2bc5a-c42e” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Sienai Szent Bernardin

1380. szeptember 8-án született Siena közelében, Massa-Carrara városkában egy gazdag bányatulajdonos családban. Apja kormányzati tisztséget töltött be. Négy éves korában mindkét szülőjét elvesztette. Rokonai nevelték. Tehetséges jó tanuló volt, jámborul élt. A prédikációhallgatás és ministrálás volt kedvenc elfoglaltsága. Bámulatos memóriával jegyezte meg a beszédeket, szóról-szóra vissza tudta idézni pajtásainak.

Kerülte az illetlenséget. A trágár, kétértelmű beszédet nem tűrte maga körül. A felebaráti szeretetben sem maradt el. Vonzotta a szerzetesi szegénység. A sienai egyetemen végzett tanulmányai befejeztével betegápolónak állt, és az 1400-as pestisjárványban hősiesen helyt állt akkor is, amikor sorra kihaltak mellőle. A betegséget ő is megkapta, de kigyógyulva életfordító elhatározása született.

Néhány hónapi elvonultság után 1402-ben ferences szerzetes lett S. Onofrioban, minorita. Itt kezdte szónoki működését, azonban gyenge hangja és állandó rekedtsége akadályozta, hogy tömegekhez szóljon. Bizalommal kérte a Boldogságos Szűz közbenjárását, és fokozatosan hangja és előadása olyan tökéletessé lett, hogy mindenki megcsodálta. 1417-től szerzetespap lett. Haláláig kora egyik legnagyobb hatású népszónoka volt, a Szűzanya, Szent József és Jézus Nevének tiszteletét terjesztette.

Egy időre eltiltották az igehirdetéstől, mert a tévtanítások ellen határozottan szót emelt, és alattomosan bevádolták. 1439-ben részt vett a firenzei zsinaton, küzdött a görögökkel való unióért. Rajta kívülálló okok miatt hiúsult meg ez az egyesülés. Kapcsolatban volt kora szinte valamennyi tudósával. Kapisztrán Szent Jánossal meg kívánták reformálni a ferences rendet, visszatérve a Szent Ferenc által tanított életformához.

1444. május 20-án halt meg Aquilában. Már 1450-ben szentté avatta V. Miklós pápa, főképp tanítványának, Kapisztrán Szent Jánosnak önfeláldozó fáradozására. 1862-ben mozgalom indult egyházdoktorrá nyilvánítása érdekében, ehhez azonban szükséges műveinek megfelelő kiadása.

Példája: Tehetségedet a lehető legtökéletesebben használd ki!

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]