Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas
Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat
Minden létrehozott érték sok tízezres értéktelenség ellen vív győzedelmes csatát és a szelíd szó, a kritikai szemlélet, az alázat a munkában, a kérlelhetetlenség a minőségben csak látszólag folytat egyenlőtlen küzdelmet az igénytelenséggel, a viszonylagossággal, a kevesebbel való beéréssel – mondta az államfő hétfőn a Parlamentben a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseinek átadásán.
A díjazottakhoz szólva kiemelte: Önök az alkotásban és cselekvésben megosztott tehetségükkel azt bizonyítják, hogy – Ottlik Géza szavaival – a világ mégis különb hely, az emberi élet mégis nagyszabásúbb dolog, mint amilyennek emberi ésszel látszik.
Idén 18 művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, 15 tudós részesült Széchenyi-díjban, míg a Magyar Köztársasági Érdemrend magasabb kitüntetéseit 21-en vehették át a Parlamentben.
A Kossuth-díjat Kovács Apollónia helyett unokahúga vette át, Reigl Judit pedig később kapja meg az elismerést. A Széchenyi Nagydíjat Oláh György nevében Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vett át. A Széchenyi-díjjal kitüntetett Csíkszentmihályi Mihály később veszi át az elismerést. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett Kiss Imre helyett lánya vette át a díjat.
A nemzeti ünnep alkalmából odaítélt elismeréseket a köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök társaságában nyújtotta át. Az eseményen jelen volt Mádl Ferenc volt államfő és felesége is.
A kitüntetettek a parlamenti díjátadó után ünnepi díszelőadáson vesznek részt a Nemzeti Színházban.
Kossuth-díjak
A nemzeti ünnep alkalmából odaítélt elismeréseket a köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök társaságában nyújtotta át.
Kossuth Nagydíjat vehetett át Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a kulturális és művészeti életünk jelentős spektrumát átölelő sokoldalú munkássága, a magyar játékfilmkészítés több mint negyedszázados irányítása, irodalom-, művelődés- és bibliatörténeti művei, forgatókönyvei, gazdag publikációs tevékenysége, példaértékű életpályája elismeréseként.
Kossuth-díjat kapott Berecz András népdalénekes, mesemondó a magyar néphagyományok ápolásáért, a Kárpát-medencében élő magyar közösségek érdekében és annak körében végzett három évtizedes példaértékű, népdal- és népmesegyűjtői, műfordítói munkásságáért, varázslatos előadásaiért; Blaskó Péter, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész több évtizedes művészi pályája során drámai, vígjáték- és filmszerepekben nyújtott hiteles, karakteres színészi alakításaiért; Czakó Gábor József Attila-díjas író, publicista, szerkesztő a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként;
Földes „Hobo” László előadóművész, dalszerző a magyar popzenei kultúrában egyéni hangú, maradandó értéket létrehozó több évtizedes munkássága, sokirányú zeneszerzői és előadóművészi tevékenysége, életpályája elismeréseként; Kristóf Ágota író világszerte nagy sikert aratott irodalmi munkássága, számtalan nyelvre lefordított, egyedi stílusú és szerkezetű alkotásai, életműve elismeréseként.
Kossuth-díjat adtak át Kovács Apollónia előadóművésznek, az énekesgenerációk számára példaképül szolgáló egyedülálló stílusú előadóművészetéért, a magyar nóta és a magyar népdal lélek mélyéig hatoló, magával ragadó szépségű, kivételes tisztasággal történő megszólaltatásáért, kulturális örökségünk részét képező népdalkincsünk ápolásáért (a díjat a művésznő unokahúga, Palotás Józsefné veszi át); Kubik Anna Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes művésznek a legjobb színészi hagyományokat megtestesítő játékáért, a drámairodalom nagy szerepeinek emlékezetes megformálásáért, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként; Makkai Ádám költő, író, műfordító, nyelvész, a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora a magyar költészetet világszerte népszerűsítő műfordítói munkásságáért, a rendkívüli formakultúrájú és páratlan nyelvi leleménnyel megírt költeményeiért, életpályája elismeréseként;
Kossuth-díjat vehetett át Medveczky Ádám, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere, érdemes művész a magyar zenei kultúra és oktatás ügyét szolgáló öt évtizedes tevékenységéért, az egész európai zeneirodalmat átfogó repertoárja nagy sikerű tolmácsolásáért, kortárszenei kompozíciók bemutatásáért, hangversenyéletünk fáradhatatlan szervezéséért, művészi pályafutása elismeréseként; Orosz István Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, érdemes művész, a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének egyetemi tanára történelmi pillanatokat maradandóan megőrző műveiért, sajátos karakterű, klasszikus hagyományokban gyökerező, határainkon túl is nagyra becsült, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként; Reigl Judit festőművész az európai absztrakt expresszionista művészet képviselőjeként világszerte számon tartott művészi munkásságáért, művészi életútja elismeréseként (a művésznő a díjat később veszi át); Rófusz Ferenc Oscar-díjas és Balázs Béla-díjas animációs- és rajzfilmrendező az életet és annak értelmét kutató, nemzetközileg is nagyra becsült animációs és rajzfilmrendezői munkásságáért; Sándor György Jászai Mari-díjas előadóművész, „humoralista” rendhagyó, a magyar kulturális életben egyedülálló, sajátos stílusú, sokszínű intellektuális humorral átszőtt előadóművészete, sokoldalú művészi pályafutása elismeréseként; Szabados György Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész az improvizatív kortárs zene Európa-szerte elismert műveléséért, műfajok sokaságát érintő, folyamatos alkotói, zeneszerzői munkásságáért; Vidnyánszky Attila Jászai Mari-díjas rendező, a debreceni Csokonai Színház igazgatója a magyar színjátszás legnemesebb hagyományait ápoló, a költészetet középpontba állító, társulatépítő, iskolateremtő munkásságáért, emlékezetes, méltán népszerű rendezéseiért.
Megosztott Kossuth-díjban részesült Szarka Tamás zeneszerző, költő és Szarka Gyula zeneszerző, a Ghymes együttes két alapító tagja a magyar és közép-kelet-európai népzenei alapokon nyugvó hagyományápoló, értékmegőrző, azt a legszélesebb környezetben megismertető és elfogadtató, népdalkincsünket megőrző és továbbadó, humanista szellemiségű, a magyar nyelvet virtuóz módon használó zeneszerzői, előadóművészi, költői, dalszövegírói munkásságukért.
Széchenyi-díjak
Széchenyi Nagydíjat adományoztak Oláh György Nobel-díjas kémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjának világszerte számon tartott és nagyra becsült kémiai kutatásaiért és eredményeiért, azoknak ma már klasszikusnak számító tanulmányokban és könyvekben való közzétételéért, a kémiai tudományok fejlesztése, eredményessége, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása érdekében végzett tudományos munkásságáért, az új tudósnemzedékek számára példaképül szolgáló életpályájáért (a tudós a kitüntetést később veszi át).
Széchenyi-díjat vehet át: Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja világszerte nagyra becsült, a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás, továbbá az életmód-életminőség terén végzett tudományos munkásságáért, a pszichológiai fogalommá vált „flow-állapot” leírásáért, továbbfejlesztéséért (a tudós a kitüntetést később veszi át); É. Kiss Katalin, az MTA levelező tagja, az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatóprofesszora, egyetemi tanár a magyar nyelv generatív szintaxisának kutatásában és a magyar nyelv szerkezete iránti nemzetközi érdeklődés felkeltésében, a magyar nyelvtan oktatásának megújításában, a generatív nyelvészet módszertanának újításában végzett iskolateremtő tudományos munkásságáért, egyetemi oktatói és szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként;
Erdei Anna, az MTA rendes tagja, immunbiológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára az immunválasz kialakulásának mechanizmusa, a természetes immunitás szerepe és az adaptív immunitással való kapcsolódása, az immunfolyamatok szabályozása terén végzett, nemzetközileg is számon tartott tudományos, kutatói munkássága, oktatói, tankönyvírói tevékenysége elismeréseként;
Inzelt György, a kémiai tudomány doktora, az ELTE Kémiai Intézet Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratóriumának vezetője, egyetemi tanár az elektrokémiai kutatásban elért eredményeiért, iskolateremtő tudományos munkássága, oktatói, egyetemvezetői, publikációs és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként;
Istvánfi Gyula, a műszaki tudomány kandidátusa, Ybl Miklós- és Forster Gyula-díjas építészmérnök, professor emeritus több mint négy évtizedes oktatói tevékenysége, az egyetemes, a magyar és a népi építészettörténet terén végzett iskolateremtő tudományos és kutatói munkássága, valamint a határon túli magyar műemlékek dokumentálásáért és helyreállításáért tett erőfeszítései elismeréseként;
Kun Miklós a történettudomány kandidátusa, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetének intézetvezető egyetemi tanára több évtizedes, az 1848-as forradalmak emigrációjának története, az egyetemes és a 19-20. századi orosz történelem összefüggéseinek bemutatása, elemzése terén végzett több évtizedes, nemzetközileg is számon tartott tudományos, kutatói, oktatói munkássága elismeréseként;
Lénárd László, az MTA rendes tagja, neurobiológus, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének egyetemi tanára, az MTA Idegélettani Kutatócsoportjának vezetője a motivációs és tanulási folyamatok, különösen az éhség- és testsúlyszabályozás neurokémiai és elektrofiziológiai mechanizmusainak feltárása, a tanulási mechanizmusok neurokémiai háttere kutatása terén elért eredményeiért, határainkon túl is nagyra becsült tudományos munkássága, oktatói és a hazai, továbbá a nemzetközi szakmai közéletben végzett tevékenysége elismeréseként;
Makara B. Gábor, az MTA rendes tagja, neuroendokrinológus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatóprofesszora endokrinológiai kutatásaiért, a központi idegrendszernek a hypophysis-mellékvesekéreg rendszer működésének szabályozásában betöltött szerepe, a stressz szervezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata terén elért eredményeiért, a tudományos-szakmai közéletben végzett tevékenysége elismeréseként;
Monok István, az irodalomtudomány kandidátusa, irodalom- és művelődéstörténész, könyvtáros, az Eszterházy Károly Főiskola egyetemi docense a 15-17. század könyv- és olvasmánytörténetének, a 16-17. század magyar művelődéstörténetének és a régi magyar irodalom történetének kutatásában elért eredményeiért, oktatói, szerkesztői, szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként;
Pósa Lajos, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének munkatársa a matematikaoktatásban, különösen a matematikai tehetséggondozás terén kidolgozott, világszerte számon tartott módszereiért és eredményeiért, a pedagógusképzésben végzett tevékenysége elismeréseként;
Sólyom Jenő, az MTA rendes tagja, Állami díjas fizikus, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének kutatóprofesszora a szilárdtestek elméletében elért eredményeiért, elsősorban a renormálási csoport sokrétű alkalmazásáért, a több évtizedes oktatói tevékenységét összefoglaló, nemzetközi viszonylatban is jelentős, háromkötetes A modern szilárdtestfizika alapjai című tankönyvéért;
Stépán Gábor, az MTA rendes tagja, gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának tanszékvezető egyetemi tanára, dékán az alkalmazott matematika és a mechanika határterületein elért, nemzetközileg is számon tartott kutatási eredményeiért, valamint az általa vezetett kutatói műhelyben végzett iskolateremtő tevékenységéért, kiemelkedő oktatói munkájáért;
Szabó Miklós, az MTA rendes tagja, az ELTE Régészettudományi Intézetének kutatóprofesszora, egyetemi tanár az egyetemes ókortudomány, ezen belül a klasszika-archeológia és a kelta tudományok terén elért eredményeiért, a hazai társadalomtudományi kutatások nemzetközi integrációjához való tevőleges hozzájárulásáért, határainkon túl is nagyra becsült tudományos munkássága, oktatói, egyetemvezetői és szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként;
Szörényi László, az MTA doktora, József Attila-díjas irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója az antikvitás irodalmától a klasszikus korszakokon át a modern irodalomig terjedő, nemzetközileg is számon tartott irodalomtörténeti, irodalomelméleti és esztétikai munkásságáért, a neolatin irodalom oktatásában és kutatásában végzett iskolateremtő tevékenysége elismeréseként.
Forrás: MTI