S. Benedek András: Hétkerület

Hat napja esik. A padláson
Telnek az ócska edények.
A ház előtt billegő téglákon
Jönnek a Veres-legények.

Itt bent mintha még volna otthon.
Kétszer meszeltem a földrengés óta.
A kopott, vízrajzos falon
Megszólal a lejárt kakukkosóra.

Feltámad az egykorvolt mocsár.
Elnyeli, mit kivet magából
A szép új világ. Lemaradtunk
A Medusa békés tutajáról.

Ki itt kilép, belép valahol.
Bízzuk sorsunk a tengerre.
S bár nem látom, tudom: egy jéghegy
Mímel földet, lassan közelegve.