Oroszország részlegesen feloldotta az ukrán kikötők blokádját az Azovi-tengeren

Oroszország részlegesen feloldotta az Azovi-tenger partján fekvő ukrajnai, bergyanszki és a mariupoli kikötők blokádját – jelentette be kedden Volodimir Omeljan ukrán infrastrukturális miniszter a tárca sajtószolgálatának közleménye szerint.

Hétfőn már közlekedtek hajók a Kercsi-szoroson át mindkét irányba. Az orosz fél továbbra is megállítja a hajókat, átvizsgálja azokat, mint korábban, de legalább részlegesen helyreállt a közlekedés – idézte a sajtóosztály a minisztert.

Omeljan szavai szerint jelenleg még 17 hajó vár behajózásra az Azovi-tengerre, 1 pedig kihajózásra onnan, és további 9 hajó áll bent a kikötőkben.

Omeljan szerint a helyzet javulásához az ukrán vezetés koordinált intézkedései mellett nagymértékben hozzájárult a kemény és egyértelmű nemzetközi reakció, valamint a külföldi sajtó figyelme. „Előző nap Anatolij Petrenko védelmi miniszterhelyettessel és az ukrán kikötővárosok helyi adminisztrációinak vezetőivel közösen sajtótájékoztatót tartottunk a külföldi média számára, amelyen beszéltünk a nemzetközi jog Oroszország általi megsértéséről, az azovi kikötők blokádjának gazdasági és geopolitikai veszélyeiről, továbbá felhívtuk a nemzetközi közösséget, hogy egyhangúlag lépjen fel a demokrácia, a béke és a szabadság védelmében Ukrajnában” – fejtette ki.

A miniszter kifejezte reményét, hogy az elkövetkező napokban teljesen megszűnik az ukrán kikötők blokádja, a következő lépés pedig a november 25-i tengeri incidens során elfogott és Oroszországba hurcolt ukrán haditengerészek kiszabadulása lesz.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezette be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi „provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a múlt héten nyilvánosságra hozta a támadásban részt vevő orosz repülőgép- és helikopterpilótáknak az irányító központokkal folytatott kommunikációja hangfelvételeit, amelyek bizonyítják, hogy már jóval az incidens előtt megkapták a tűzparancsot.

Az ukrán haditengerészeket két krími bíróság helyezte kéthavi előzetes letartóztatásba illegális határátlépés vádjával, majd pár napja a Krím félszigeti Szimferopolból Moszkvába, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) lefortovói börtönébe szállították át őket. Ukrán források szerint eddig még sem ügyvédeik, sem ukrán konzulok nem találkozhattak velük.