Kijev tiltakozik a Moszkvában raboskodó ukrán haditengerészek meghosszabbított fogva tartása ellen

Kijev tiltakozását fejezte ki szerdán a Kercsi-szorosnál történt tengeri incidens nyomán Moszkvában bebörtönzött ukrán haditengerészek fogva tartásának meghosszabbítása miatt, és arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy együttesen gyakoroljon nyomást Oroszországra a tengerészek azonnali és feltétel nélküli szabadon engedése érdekében.

Nyilatkozatában az ukrán külügyminisztérium jogellenesnek nevezte a moszkvai lefortovói kerületi bíróság keddi és szerdai határozatait, amelyek alapján a testület április 24-ig meghosszabbította az előzetes letartóztatását mind a 24 haditengerésznek, akiket Oroszország 2018. november 25-én ejtett foglyul a Fekete-tengeren.

„Az ukrán katonák fölötti bírósági eljárás ellentétes a nemzetközi humanitárius joggal. Az, hogy a tárgyalást zárt ajtók mögött tartották meg, arról tanúskodik, hogy a Kreml teljességgel tisztában van ennek a bírósági bohózatnak a törvénytelenségével” – szögezte le a tárca.

A közleményben a minisztérium kijelentette, hogy a hadifoglyokkal szembeni bánásmódot szabályozó, 1949-es genfi egyezmény alapján a 24 ukrán haditengerész hadifogolynak minősül. „Követeljük Oroszországtól, hogy teljes mértékben e státusuknak megfelelően bánjon velük, és tartsa tiszteletben jogaikat, megfelelve a nemzetközi jogszabályokban foglaltaknak” – tette hozzá a tárca.

A moszkvai bíróság a tárgyalás során elutasította a haditengerészeknek azt a kérését, hogy kezeljék hadifogolyként és állítsák katonai bíróság elé őket, az orosz hatóságok jogértelmezése szerint ugyanis nem tekinthetők hadifoglyoknak, mivel Oroszország és Ukrajna között nincs hadiállapot.

Kijev követeli azt is, hogy az orosz fél haladéktalanul mutassa be a támadásban megsebesült ukrán haditengerészek egészségi állapotáról szóló – a nekik nyújtott kezeléseket is tartalmazó – orvosi zárójelentéseket.

A külügyminisztérium köszönetet mondott egyúttal azon országoknak, amelyeknek képviselői elmentek a bírósági tárgyalóterembe, hogy jelenlétükkel támogassák az ukrán haditengerészeket.

Tavaly november 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit – ugyanis az általa önkényesen megszállt Krím félsziget körüli 12 tengeri mérföldes övezetet saját felségvizének tekinti -, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva úgyszintén önkényesen engedélyhez köti. Oroszország azt is állítja, hogy az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra – december 26-ig – hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája.

A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán haditengerészek elengedését.

A Krím félszigetet Oroszország 2014-ben csatolta el Ukrajnától, amit a világ országainak zöme – beleértve a NATO és az Európai Unió tagállamait – nem ismer el legitimnek.