Az angol óriás
Cirkuszi mutatványosnak állt, de előtt megjárt néhány gyermekotthont a brit Frederick Kempster, aki olyan magasra nőtt, hogy még a hadsereg – feladat híján – sem tudta besorozni. Az angol óriás gigantikus méretű pizsamáját egy leyburni aukción árverezik el – kérdés, a szerencsés nyertes mihez kezd vele.
Frederick Kempster Londonban, a brit főváros Bayswater nevű negyedében, 1889-ben látta meg a napvilágot. Hat testvéréhez hasonlóan egy ideig ő is normális ütemben növekedett, mígnem 15 éves korában hirtelen megnyúlt. Miután a családfő elhunyt, az édesanya pedig mosónőként nem tudott elég pénzt hazavinni, a gyermekeket 1898-ban kimenekítették abból a tető nélküli házból, ahol addig laktak, majd Islingtonba vitték. A család ezzel kettészakadt, Frederick két testvérével együtt egy East End-i gyermekotthonba került.
A rászorulóknak és árváknak fenntartott otthonból gyakran indították útjára a gyermekeket Kanadába a szebb élet reményében, hogy aztán az Újvilágban földeken vagy házi szolgaként dolgozzanak. Frederick Kanada Manitoba tartományában, egy farmon dolgozott az elkövetkező öt évben, de hamarosan a lába miatt alkalmatlanná vált a fizikai (mezőgazdasági) munkára.
Amikor 1904-ben visszatért Angliába, újfent egy gyermekotthonban találta magát, ahol kosárfonást tanult. Mikor 19 éves lett, már több mint 210 centiméter magas volt. Ezzel lehetősége nyílt arra, hogy 1911-ben az Óriások felvonulásán sorstársaival együtt a Crystal Palace-ban üdvözölje még a koronázás előtt V. György angol királyt. Ez az esemény adta az ötletet, hogy magasságát kamatoztatva olyan munkát vállaljon, amely nem követel különösebb képességeket – elég ha magas az ember.
Így került Frederick az essexi Astley & Co.’s amerikai cirkuszba, a társulattal pedig három év alatt gyakorlatilag bejárta Európát és Amerikát. A korabeli cikkek leírása szerint ekkor 237 centiméter magas volt, keze pedig 16 billentyűt fogott át a zongorán.
A világháború kitörésekor a cirkuszi társulat éppen Berlinben lépett fel. Négyüket – köztük egy láb nélküli törpét – abban a szobában tartották házi őrizetben, amelyet a vendégszereplés idején béreltek. Ellentmondó hírek láttak napvilágot a művészeket érintő bánásmódról, de Frederick végig azt hangoztatta, hogy a helyzethez képest jól érezték magukat: kártyáztak, dominóztak, a helyi rendőrfőnöknek köszönhetően pedig gyermekeit is gyakran láthatta.
Egy hónappal később a németek elengedték őket, s visszatértek a szigetországba. Fredericket nem sorozták be, mivel a hadsereg egyszerűen nem tudott vele – pontosabban magasságával – mit kezdeni. Az angol óriás 1917-ben került kórházba, de még ezután is turnézott társulatával. Éppen Blackburnben evezett társaival, amikor tüdőgyulladást kapott, de betegségéből már nem épült fel: 1918. augusztus 15-én, 29 éves korában elhunyt.