2019. február 10., vasárnap

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Elvira– 1. – nyugati gót eredetű; jelentése: akit az ereklye megvéd;
2. – az Elmira alakváltozata.

Ella– 1. – az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna női nevek önállósult becézője;
2. – az -ella végű magyar női nevek önállósult becézője.

[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Minden ország támasza, talpköve
A tiszta erkölcs.”

Berzsenyi Dániel

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93bd9d-4d15″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Vágner Lajos (Hosszúmező, 1815. február 10. – Huszt, 1888. június 9.). Botanikus. Középiskoláit Máramarosszigeten és Kassán végezte. Máramarosszigeten dolgozott sószállító biztosként, majd kulcsárként. 1835-ben a máramarosszigeti királyi bánya-és jószágigazgatósághoz került. 1855 és 1870 között a huszti gazdasági hivatalnál volt ellenőr és pénztárnok. 1870-ben Rákóczra helyezték, ahol nyugdíjazásáig a kir. erdőhivatal pénztárnoka volt. Nyugdíjazása után Husztra vonult vissza. Serdülő korától foglalkozott növénygyűjtéssel. Csak Máramaros területén gyűjtött, mégis Európa flóráját reprezentáló gyűjteményt sikerült összeállítania, mert cserekapcsolatban állt számos európai gyűjtővel.  Több mint 40 ezer példányból álló herbáriumát  a Magyar Nemzeti Múzeum növénytára vásárolta meg 1892-ben. A gyűjtemény 77 csomag virágos és 7 csomag Kryptogarnus növényt tartalmazott. Máramaros megye egyetemes leírásában ő ismertette a megye növényzetét.  Máramosszigeten létrehozta a Gyümölcstermelők Szövetkezetét.

Vágner fásította és rendezte a nevickei vár kertjét, ahol érdemeit egykor obeliszk is hirdette.

Róla nevezték el a Pytheuma Vágneri nevű növényt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

V. Miklós pápa engedélyezi, hogy a ferencesek önálló magyar rendtartományt létesítsenek (1448).

Bessenyei Ferenc színész ezen a napon született 1919-ben.

Barabás Miklós festő születése (1810). Gyerekkorától kezdve foglalkozott arcképfestéssel. Feltűnt tehetségével, és Bajza Józseftől Széchenyi Istvánig mindenki segítette, hogy munkával lássák el, ő az első és sokáig egyetlen művészünk, aki művészetéből meg tudott élni. Barabás Miklós nemcsak gazdag munkásságával, hanem emberi példaadásával is a kialakuló nemzeti művészet fő alakjává vált.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7bd9d-4d15″][vc_column_text]AGGODALMASKODÁS HELYETT IMÁDKOZZ!

„Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben
mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseitek Isten előtt.” (Filippi 4:6)

Egy bibliatanító írja: „Manapság akkora a nyomás rajtunk, hogy sokan belekeverednek a keresztyének családjában talán a legelfogadottabb, ugyanakkor minden energiánkat elszívó bűn hálójába: az aggodalmaskodásba. Nagy a valószínűsége, hogy amikor reggel felébredsz és felkelsz az ágyból, azonnal magadra is veszed az aggodalom megszokott hátizsákját. A napot nem imádsággal kezded, hanem nyugtalansággal és szorongással. Milyen rémes szokás! Jézus kihívást intézett követőihez ezzel a kérdéssel: »Aggódással pedig ki tudná közületek meghosszabbítani az életét csak egy perccel is?« (Máté 6:27). Az aggodalom semmit nem old meg. Nyugtalanságot és szorongást kelt, és ha nem vigyázunk, az aggodalom hullámai hatalmas érzelmi vihart kavarnak. Csak egy kis képzelőerő és kreativitás kell, és a legrosszabb félelmeinket színes szélesvásznú filmként vetíthetjük magunk elé. Az aggodalmaskodás miatti stressz elszívja az energiánkat, lefoglalja gondolatainkat, megfoszt a lelki békénktől. Idegeskedünk nagy dolgok és kis dolgok miatt. Vannak, akiknek egész aggodalomlistájuk van, amivel aggodalmaskodás-függőségüket táplálják. Egy nagyon csúnya függőség, mégis hajlamosak vagyunk viccet csinálni belőle. Hallottam, hogy emberek mosolyogva mondják: »Ha nincs semmi, ami miatt aggódnom kellene, akkor azon kezdek el aggódni, hogy nincs semmi, ami miatt aggódnom kellene.« Az aggodalmaskodás kedvenc időtöltésünk lett, szeretjük utálni. És ami még rosszabb: továbbadjuk a gyermekeinknek. Azzal, hogy látják az aggodalmat arcunkon és kihallják szavainkból, az aggodalmaskodás művészetére tanítjuk őket.” Mi a megoldás?  „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseitek Isten előtt.”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2bd9d-4d15″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Skolasztika szűz

Skolasztika az imádság és a lelki beszélgetés embere, aki Istenhez akar közelebb kerülni testvére segítségével. Ha figyelünk egymásra, megláthatjuk Isten akaratát a másik, a hozzánk közelálló szükségében.

Forrás: Hankovszky Miklós

Szent Skolasztika a nyugati szerzetesség alapítójának, Szent Benedeknek volt az ikertestvére. Fiatalon az Úr szolgálatára adta magát. Eleinte otthon élt, majd testvére példájára kolostorba kívánkozott. Benedek Piombariolában egy kis zárdát épített számára, de ez rövidesen kicsinek bizonyult. Sokat böjtölt, imádkozott és fáradhatatlanul tevékenykedett az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásában. Szerette a magányt, még testvérével is évente csak egyszer találkozott. Életét Nagy Szent Gergely pápa örökítette meg.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]