Klimkin: hosszabb átmeneti idő kell az oktatási törvény nyelvi cikkelyének bevezetéséhez

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter kijelentette, ő is amellett van, hogy az ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelyének bevezetését tolják ki öt évvel.

A tárcavezető kedden egy kijevi sajtótájékoztatón kommentálta Magyarországnak az oktatási törvénnyel kapcsolatos álláspontját – írta a Szevodnya című ukrán lap kedden internetes oldalán.

Budapest több ízben és számos fórumon sürgette Kijevet, hogy hajtsa végre az Európa Tanács Velencei Bizottságának a jogszabállyal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásait, legfőképpen azt, hogy a 2018-ban életbe lépett törvénynek az oktatás nyelvét szabályozó 7. cikkelyét ne 2020-ban, hanem csak 2023-ban vezessék be. Ezt magyar sajtójelentések szerint a NATO-ban is támogatták.

Ez utóbbira reagálva Klimkin közölte, hogy folyamatos kapcsolatban van a NATO-val és Magyarországgal egyaránt, továbbá rendszeresen találkozik nemzetközi rendezvényeken Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „a szövetség álláspontja teljesen egyértelmű: egyetlen ország sem használhatja a NATO-t kétoldalú kérdések megoldására”. „Ezt nagyon világosan kifejezte a szövetség minden képviselője” – tette hozzá.

A külügyminiszter kifejtette: Ukrajnának alapvető érdeke, hogy a magyar kisebbség Kárpátalján teljes mértékben otthon érezze magát, és azt is érezze, hogy az ukrán állam törődik vele.

„Az ukrán nyelv ismerete nélkül viszont enklávéban élnek, ezért ebben segítenünk kell nekik” – hangoztatta. Kiemelte annak szükségességét, hogy változtassanak az ukrán nyelv oktatási módszertatán, több tantárgyat tanítsanak ukrán nyelven, továbbá a tanárok képzésének fontosságát.

Szavai szerint két év alatt nem lehet reálisan végrehajtani az oktatási törvényben foglaltakat, ezért szükség van arra, hogy az átmeneti időszakot öt évre növeljék.

„Ez azért is fontos, mert ellenkező esetben, beleértve Oroszországot, tovább gerjesztik körülötte az érzelmeket, spekulációkat. Nekünk pedig az a fontos, hogy az oktatási törvény teljes mértékben végre legyen hajtva” – tette hozzá.

Kijelentette: ahhoz, hogy a magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok képesek legyenek az önmegvalósításra az országban, beszélniük kell az ukrán nyelvet. „Ezt a NATO támogatja, de ugyanakkor mi nem akarunk a magyarokból kevésbé magyarokat csinálni. Fontos kérdés a magyar identitásuk, és fontos kérdés az, miként tudnak egyszerre Ukrajnának jó állampolgári lenni és magyarok nemzeti identitásuk szerint. Ezt a célt kell elérnünk. A NATO álláspontja pedig teljesen egyértelmű” – szögezte le az ukrán külügyminiszter.

Az oktatási törvény 7. cikkelyének 2023-tól történő életbe lépéséről szóló módosító javaslatot az ukrán kormány már beterjesztette a parlament elé, de a törvényhozás még nem tűzte napirendre. A 7. cikkely egyebek között arról rendelkezik, hogy a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól a tantárgyak többségénél át kell térni az ukrán nyelvű oktatásra.