Kárpátalja anno: „Tigrisek másznak a falra németek képében” – a munkácsi vár ostroma
Európa legbátrabb asszonya, Zrínyi Ilona három éven át – 1685 novembere és 1688. január 17-e között – védte a munkácsi várat a császári seregekkel szemben.
A jól megerősített erődöt, melyben 4000 katona harcolt Radics András várkapitány vezetése alatt, sikertelenül ostromoltatta három éven át Aeneas Caprara (1631−1701) császári tábornagy.
1687 telére azonban a vár készletei vészesen megcsappantak, s a várat védő katonák is kimerültek. Így Zrínyi Ilona tárgyalni kezdett a császáriakkal a munkácsi erőd átadásáról.
- január 15-én született meg a megállapodás, mely szerint a vár átengedése esetén a várvédők amnesztiát kapnak, elkobzott földjeiket és javaikat pedig visszaszolgáltatják nekik. Zrínyi Ilona Bécsben telepedhet le gyermekeivel, akik I. Lipót császár gyámsága alá kerültek, s valamennyi javaikat megtarthatják.
A munkácsi várba 1688. január 17-én vonultak be a császáriak Antonio Caraffa tábornok vezetésével.
A munkácsi vár ostromát versben örökítette meg II. Rákóczi Ferenc nevelője, Badinyi János ferences szerzetes:
„Zrínyi Ilona szava:
Fel fiaim, fel leányaim!
Én vagyok, anyátok;
Ott leszek én mindig ahol
Nagyobb veszélyt látok.
Aki tudja, aki érzi,
Hogy magyar, hát rajta!
Ha ma győzünk, pedig győzünk!
Fel süt a hon napja.
– És rohanják Munkács várát
Capra hadai;
De fogadják is Ilona
Fiai s leányai.
Tigrisek másznak a falra
Németek képében.
De oroszlányok fogadják
Magyarok nevében.
Ha elestél kedves férjem,
Kezemben a kardod.
Megbosszulom halálodat!
Zrínyi anyánk, hallod?
– Jól van, jól van, nagyon jól van!
Édes jó leányim!
– Szólott Ilon végignézve
Küzdő szép őrségén.
Nem a német, de a világ,
Sem látott még ilyet;
Hős gyermekim, a magyar név:
Titeket megillet!”
Marosi Anita
Kárpátalja.ma