2019. március 18., hétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Sándor – 1. görög-olasz-német eredetű; jelentése: az embereket vagy az emberek ellen oltalmazó
2. török eredetű; jelentése: akarat.

Ede – az Edvárd német rövidüléséből önállósult.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Lejátszani csak azt a kottát tudod, melyet magaddal hoztál. Sok mindent variálhatsz. Elronthatod. Rosszul játszhatod. Szépen játszhatod. Rögtönözhetsz. Szólamokat megváltoztathatsz benne; oda is vághatod a hegedűdet, hogy darabokra törjön, (…) – de a Nagy Kottádtól nem térhetsz el lényegesen. Elronthatod az életedet, és kihozhatsz belőle gyönyörűséget is: de akár csúnyán, akár szépen, sőt csodálatosan játszod: a TE DALOD SZÓL!”

Müller Péter

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-930208-5f3a”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Március 18., 19., 20-án három egymástól elválaszthatatlan jeles nap követi egymást: Sándor, József és Benedek napja. A három naphoz számos időjárással, természettel kapcsolatos megfigyelés fűződik.

Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”

Nem feledkezhetünk meg az e napi névnapköszöntőkről sem: „Isten éltessen sokáig, míg a füled nem ér bokáig.”

Forrás: Magyar néprajz VII., Akadémia Kiadó, Budapest, 1990.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Perényi Zsigmond, báró (Pest, 1870. nov. 25. – Bp., 1946. márc. 18.) Politikus, miniszter, koronaőr. Tanulmányai befejezése után 1896-tól a nagyszőlősi kerület országgyűlési képviselője volt. 1903-tól Máramaros megye főispánja, 1913-tól 1917-ig a Tisza-kormány belügyi államtitkára.

A Tanácsköztársaság idején a hazafias érzelmű munkásság megszervezésével megpróbálta megdönteni Kun Béla uralmát, amiért elfogták és bíróság elé állították, de 1919 augusztusában kiszabadult. 1919. augusztus 15-től szeptember 11-ig a belügyi tárcát vezette.

1920-tól a Magyar Nemzeti Szövetség országos elnöke. 1927-től 1933-ig a komáromi, majd a szepsi kerület országgyűlési képviselője.

1933-ban koronaőrré választották. 1939-ben Kárpátalja kormányzói biztosa lett. Igyekezett enyhíteni a rutén nép nyomorán. A ruszin autonómia kérdését korainak tartotta, ezért nem Bródy Andrást, hanem Ilniczky Sándort választotta maga mellé főtanácsadónak.

A II. világháború kitörésekor segítette a menekülő lengyeleket.

1940. július 23-án Teleki Pál miniszterelnök a parlament elé terjesztette a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslatot. 1940 szeptemberében Perényi maga kérte felmentését a kormányzói biztosi tisztségből. Lemondását a kormányzó elfogadta, és a főrendiház elnökévé nevezte ki.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Pécsi Sándor Kossuth-díjas színész (1922) pályája Miskolcon indult. A Madách Színház tagjaként az érzelmek gazdagsága, a teljes átélés és a feladattól függően az indulat vagy az áradó derű jellemezte játékát.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-70208-5f3a”][vc_column_text]HOGYAN SEGITSÜNK MÁSOKNAK? (1)

„Péter és János felment a templomba a délutáni imádkozás idejére, három órára.” (ApCsel 3:1)

A Bibliában azt olvassuk: „Péter és János felment a templomba a délutáni imádkozás idejére, három órára. Arra vittek egy születése óta sánta férfit, akit mindennap letettek a templomnak abba a kapujába, amelyet Ékes-kapunak hívtak, hogy alamizsnát kérjen a templomba menőktől. Amikor meglátta, hogy Péter és János be akar menni a templomba, alamizsnát kért tőlük. Péter pedig Jánossal együtt rátekintett, és azt mondta: Nézz ránk! Ő felnézet rájuk, remélve, hogy kap tőlük valamit. Péter így szólt hozzá: Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj! És jobb kezénél fogva felemelte, annak pedig azonnal megerősödött a lába és a bokája, felugrott, talpra állt, és járt.” (ApCsel 3:1-8). Figyelj meg két dolgot: 1) Csodák átlagosan percekben történnek. Péter és János talán máskor is látta ezt az embert, lehet, hogy minden nap elmentek mellette. Ez a nap azonban más volt. Péter azt mondta: „Nézz ránk! Mi ismerjük a megoldást.” Péter szívében természetfeletti hit támadt, amely megláttatta Isten dicsőítésének lehetőségét, és megragadta a lehetőséget. 2) Felkészültnek kell lenned, amikor a pillanat elérkezik. Nem tudunk olyat adni, amivel nem rendelkezünk. Nem tudjuk elmondani, amit nem tudunk. Nem tudjuk megosztani azt, amit nem érzünk. Légüres térből nem tudunk adni. Az igazán nagyszerű dolgok nem hirtelen keletkeznek, idő kell hozzájuk. Az apostolok három és fél évig készültek erre a percre, amíg Krisztussal jártak, hallgatták tanítását és látták csodáit. Aztán ott volt az a tíz nap is a felső szobában, amikor betöltötte őket a Szentlélek. Ezért a mai üzenet számodra ez: fel kell készülnöd ahhoz, hogy segíteni tudj az embereknek!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-20208-5f3a” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Jeruzsálemi Szent Cirill püspök és egyháztanító

(Kürillosz) 315-ben született Jeruzsálemben, vagy annak környékén keresztény szülőktől. Szüleiről, ifjúságáról nem igen tudunk, de ékesszólása alapos iskolai képzésre mutat. Kora ifjúságától buzgón tanulmányozta a Szentírást. 343-ban pappá szentelték, hamarosan kiváló szónok hírében állt.

348-ban Jeruzsálem püspöke lett. Püspöksége alatt Juliánus császár, a hitehagyott, sikertelenül akarta újjáépíteni a jeruzsálemi (zsidó) templomot a kereszténység megszüntetése érdekében. Az ariánusok elleni küzdelme miatt háromszor is száműzték. A koncepciós per nem az arianizmus miatt küldte száműzetésbe, hanem a püspökség vagyonának tékozlása címén, ugyanis az éhínségben szenvedők ínségének enyhítésére adott el egy sor általa feleslegesnek ítélt holmit. 35 éves püspökségéből 16 évet töltött száműzetésben. 381-ben részt vett a II. konstantinápolyi zsinaton.

lelkipásztori buzgóságát. Ezekben már rendszerezte a katolikus hittételeket. Beszédeit, tanítását hallgatói jegyezték le, innen ismerjük őket.

Harcos hitvédő volt, keményen küzdött a hit igazságainak védelmében. Az emberek megtérítésében a nagyfokú megértés irányította. Sokat szenvedett, ezért mások szenvedését is meg tudta érteni.

Az 5. századból származó jeruzsálemi hagyomány szerint 386. március 18-án halt meg. 1893-ban XIII. Leó pápa egyháztanítóvá nyilvánította.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]