Az ápolók nemzetközi napja

Május 12-én tartják világszerte az ápolók nemzetközi napját annak emlékére, hogy 1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale, az ápolóképzés kiemelkedő alakja.

A már életében legendává vált, rendkívüli akaraterővel megáldott brit asszony 1820-tól 1910-ig élt. Az 1853-56-os krími háború idején a törökországi brit katonai kórházban a tisztaság és a megfelelő ellátás megszervezésével nagyságrenddel csökkentette a halálozási arányt.

A katonáktól kapta a Lámpás Hölgy nevet, mert éjszaka is ápolta a betegeket a laktanyafolyosón berendezett kórházban. Hazatérve hősként tisztelték és óriási hírnévre tett szert, a róla elnevezett nővérképzőt 1860-ban nyitotta meg. Ő fogalmazta meg, hogy „az ápolónő munkája háromszoros érdeklődést kíván: szellemi érdeklődést az eset iránt, szívbeli érdeklődést a beteg ember iránt, szakmai érdeklődést a gyakorlati munka technikája iránt”.

1907-ben VII. Edward király Becsületrenddel tüntette ki, e kitüntetést először kapta nő a brit birodalomban. 1909-ben egy olyan szegénytörvény született, amely az általa javasolt minden reformot végrehajtatta. Florence Nightingale nemcsak a betegápolás etikai alapjait teremtette meg, de küzdött az ápolói hivatás képviselőinek anyagi és erkölcsi elismeréséért is. Ez a küzdelem még ma sem ért véget.

Magyarországon az ápolóképzés egyik legkiemelkedőbb alakja Kossuth Zsuzsanna (1817-1857), akinek nevét az országban több egészségügyi intézmény is viseli. Hazánk első országos főápolónője tevékenységét Florence Nightingale-nél előbb kezdte meg, hitvallását a következőkben fogalmazta meg: „Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, s enyhíteni azt”. A Magyarországi Betegápolók Országos Egyesülete 1906-ban alakult meg.

Európában napjainkban krónikus az ápolóhiány. A kontinens legtöbb országában rohamosan öregszik a társadalom, s egyre több idős ember szorul rendszeres otthoni ápolásra, ami egyre több szakképzett gondozót igényel. A gazdagabb régiók ezt a munkaerő elszívásával oldják meg azokról a területekről, ahol kevesebb fizetésért dolgoznak az ápolók.

Magyarországon az alacsony bér és a munkakörülmények miatt nagy az elvándorlás. Az elöregedő társadalmat elöregedő szakma gyógyítja, több tízezer szakápoló hiányzik, a jelenlegi állomány elöregedik, s nincs utánpótlás. A kórházakban, klinikákon közvetlen betegágy mellett dolgozó ápolók rendkívül túlterheltek és sokszor nem a képzettségüknek megfelelő feladatot látják el. A szakma érdekeit a 19 éve működő Magyar Ápolási Egyesület, illetve a 2007-ben újjáalakult Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara igyekszik érvényesíteni.

Áprilistól a regisztrált munkanélküliek közül ápolási asszisztenseket alkalmazhatnak az intézmények közmunka keretében. A kisegítő ápolók 80 órás tanfolyam elvégzése után a szakdolgozók felügyelete mellett látják el a feladatokat. A legjobbak munkaviszonya a közmunka időtartamának letelte után akár főállássá is válhat, s lehetőséget kaphatnak az ápolói szakképesítés megszerzésére is. A kisegítők alkalmazása nem oldja meg, de enyhíti a létszámhiányt.

Az Ápolók Világnapja alkalmából Pro Sanitate-díjjal és Kossuth Zsuzsa Emlékéremmel ismerik el a példa értékű ápolói tevékenységet végzőket.

Forrás: netambulancia.hu