Magyar feltalálók: Horváth István és a művér
Ha a kórházra és az orvosokra gondolok, görcsbe rándul a gyomrom. Igyekszem kerülni az előbbieket, s gyakran házi praktikákat és alternatív gyógymódokat alkalmazva próbálom kezelni magam és a családomat is. Viszont néha elkerülhetetlen az orvosi segítség. Főleg egy hirtelen baleset vagy súlyos betegség következtében, amikor vérátömlesztésre is szükség lehet. Az orvostudomány fontos állomása volt, amikor egy magyar biológus, Horváth István, egy addig teljesen új eljárás alkalmazásával előállította a művért.
Egy transzfúzió számos problémát vet fel, melyek megoldása időigényes és nehéz is. Fontos a vércsoport, hiszen egy idegen vér számos válaszreakciót válthat ki a szervezetből. A problémák kiküszöbölésére pedig rengeteg tesztre, vizsgálatra van szükség, ami napokba telhet. Sürgős eseteknél nem mindig van ennyi ideje az orvosoknak.
Kutatók ezrei dolgoztak ezen a problémán, és az idők folyamán egyre közelebb kerültek a megoldáshoz. Az amerikai hadsereg által kifejlesztett készítmény például már a vietnámi háború idején használatos volt. De Európa sem maradt sokáig néma e téren. Volt ugyanis egy magyar biológus, aki az antikoleszterin antitest felfedezését tartotta ugyanis legjelentősebb munkájának, emellett azonban egy merőben új eljárást dolgozott ki a művér előállítására.
Dr. Horváth István a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, 40 évig vezette az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet (OBNI) szerológiai osztályát. A nyolcvanas évek közepén jött rá, hogy az érelmeszesedés és érszűkület egyik kiváltó oka nem az egyébként létfontosságú koleszterin termelődése, hanem az azt a szervezet számára felhasználhatóvá tevő antitestek hiánya, azaz az érelmeszesedés oka a koleszterin anyagcserezavara – olvashatjuk a magyarnemzet.hu oldalon.
Horváth ezért kifejlesztett egy antitest-termelést fokozó oltóanyagot, találmányával 2005-ben Genfben a találmányi világkiállításon aranyérmet is nyert. Az általa feltalált vakcinát ugyanakkor sosem sikerült engedélyeztetnie, az ehhez szükséges – embereken végrehajtandó „klinikum I-II” – tesztekhez sikertelenül pályázott állami pénzre. Ennek ellenére – miután saját magán kipróbálta – rengeteg embernek adta be engedély nélkül az oltóanyagot. Azt mondta: az emberi élet fontosabb a paragrafusoknál.
A koleszterin terén végzett kutatásai során jött rá arra, hogy ha az oxigén- és szén-dioxid-szállításért felelős hemoglobint „becsomagolja” egy koleszterinmolekulából álló ketrecbe, akkor a keletkezett komplex nemcsak vörösvérsejt-tulajdonságú lesz, de a szervezet sem fogja kilökni magából.
A művér igen fontos tulajdonsága, hogy vércsoporttól függetlenül bárkinek beadható. Így azonnal, egy baleset során akár már a mentőautóban pótolható az életben maradáshoz szükséges vér. Horváth Istvánnak ráadásul sikerült elkészíteni az anyagot por alakban is.
Ez a por nagyon hosszú ideig tárolható, természetesen az előírásnak megfelelően lehet tárolni, de ez így nem hat hétig, hanem sokkal hosszabb ideig tárolható, és ebből a művérporból, a megfelelő folyadék hozzáadásával ugyancsak elő lehet állítani azt a vért – mondta dr. Horváth István kutatóorvos, biológus egyik interjújában.
A művér előállításának elve tehát adott volt, már csak az a kérdés maradt, hogy miből lehet ilyen mennyiségű hemoglobint előállítani. Az emberi és az állati hemoglobin nagyon hasonló, így a művér az utóbbiból is előállítható. A kutató arra gondolt, hogy a magyar szürkemarha vérét hasznosítanák. Az ipari gyártás folyamatát is teljes mértékben kidolgozták.
A magyar kutató nem érhette meg találmányának sikerét. Magyarországon nemhogy felemelték volna, hanem meghurcolták felfedezéséért. Idegen országok készek lettek volna tetemes összeget fizetni találmányáért, de Horváth István csak hazáját szerette volna segíteni vele. Hazájában viszont lefoglalták kutatásainak eredményét, ellene pedig büntetőeljárás indult.
Nevéhez fűződik emellett egy felfekvés megelőzésére szolgáló ágy megálmodása, egy allergia elleni kenőcs létrehozása, valamint egy olyan gyógyszer kifejlesztése, amely a káros koleszterinfehérjét bevonva ártalmatlanná teszi azt – írja Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében. Neve ismert még a szifiliszkutatásban, mivel a betegséget okozó hat kórokozó közül egyet ő fedezett fel.
A biológus életének 80. évében hunyt el. A Magyarok Világszövetsége dr. Horváth Istvánt saját halottjának tekinti.
Gál Adél
Kárpátalja.ma