Bámulatos úticélok, melyek kevésbé lehetnek ismertek
Ha az idei nyaralást Szardíniára, a horvát tengerpartra, vagy Görögországba tervezzük, ismerőseink többsége a hír hallatán valószínűleg csupán jó utat kíván. De mit szólnak, ha a célállomás Chinland, Lakota, vagy netán a Kiribati Köztársaság? Valószínűleg azt, hogy az meg merre található?
A Szíria nagyságú Lakota, Észak-Amerika közép-nyugati részén helyezkedik el. Az itt élő lakota szíú törzsek 1868-ban kaptak jogot a területre Washingtontól. Az aranyláz idején azonban a kormány mégis hagyta, hogy a lakotákat elűzzék földjükről, ezért az amerikaiak 1998-ban 600 millió dollár kártérítést ajánlottak fel az őslakosoknak. Ők azonban a kompenzálás helyett függetlenséget kértek, amiért azóta is küzdenek – hangzott el az M1 Világ című műsorában.
A harmadik legkisebb ország
A sokkal kisebb, mindössze 21,3 négyzetkilométer nagyságú Nauru, Mikronézia egyik szigete Óceániában. Monaco és Vatikánváros után a harmadik legkisebb ország a világon, csupán 11 ezer 347-en lakják. Függetlenséget 1968-ban szerzett.
A természet gyönyörű látnivalókat kínál, de a világ legkevésbé látogatott országában más programlehetőség nincs. Sokan az interneten keresztül érintkeznek a külvilággal, de erős a filmkultúra is. Az országot leginkább az jellemzi. hogy nagyon szorosak a családi kapcsolatok.
33 korallszigetből áll a Kiribati Köztársaság
Nauruból átugorhatunk a Kiribati Köztársaságba is, ami az Egyenlítő mentén elhelyezkedő 33 korallszigetből áll. A korallszigetek magassága csupán két méterrel haladja meg a tengerszintet, a klímaváltozás miatt a víz egyre magasabbra tör, sőt a viharok tovább nehezítik a helyzetet. A helyiek azt mondják, a strandokon már nincsenek kövek, ezért korallokat gyűjtenek, mert a tenger elöntené a házaikat.
Aki a Föld egyik legszárazabb országában szeretne vakációzni, látogasson el az Ázsia délkeleti részén található Bhutánba. Az állam fele akkora, mint Magyarország. A paradicsomi környezetet és a vonzó kulturális életet magas légszennyezettség árnyékolja be a monarchiában. A lakosság azon dolgozik, hogy megvédje a környezetet, különben nagyon rosszak lesznek az életkörülmények.
1956-ben kapott autonómiát a Comore-szigetek
A kelet-afrikai Comore-szigetek három nagyobb korall és több kisebb vulkanikus szigetből áll, amelyek sokáig angol és francia érdekeltség alá tartoztak, majd 1956-ban Franciaország autonómiát adott a szigeteknek. 2001 óta az ország szövetségi köztársaság, az államvallás pedig az iszlám.
A hasonló, kevésbé ismert országokba való eljutás külön kihívást jelent az utazó számára, ám aki vállalja, garantáltan nem kell tartania a turisták tömegétől.