Háromszázból egy ember szenved a korai alvásfázis szindrómában
Néhány embernek a megszokottól eltérően működik a biológiai órája, és arra vezérli őket, hogy már este nyolckor aludni térjenek. Reggel viszont már négy órakor kipihenten ébrednek fel.
Az eddig ritkának tartott korai alvásfázis szindróma 300 emberből egynél jelentkezik a SLEEP tudományos lapban publikált új tanulmány szerint – olvasható a Science Daily cikkében.
A szindróma lényege, hogy a test napi biológiai órája, más néven a cirkadián ritmus az emberek többségéhez képest eltolódva működik, és az alvási ciklust irányító melatonin hormont hamarabb szabadítja fel az egyén szervezete.
Az állapot nem egyenlő a korai ébredéssel, amely a kor előrehaladtával jellemző, illetve a depresszió miatti felébredéstől is különbözik.
Míg a legtöbb embernél a hajnali kelés nehézséget okoz, a korai alvásfázis szindrómában szenvedőknek nem jelent gondot a négy-öt órai felkelés, hiszen a szervezetük képes kipihenni magát. Louis Ptacek, a tanulmány egyik szerzője szerint ezek a korán kelők tökéletesen teljesítik a napi feladatokat, de az esti ébrenlét rendkívül nehezükre esik.
Ezek az emberek hétvégén is megelégszenek azzal, ha 5-10 perccel tovább alhatnak, mint a munkanapokon, nem úgy, mint a legtöbbek, akik átlagban 30-38 perccel alszanak tovább hétvégenként.
Ptacek és kollégái kilenc évig gyűjtöttek adatokat alvászavarral küszködő betegektől, és ez idő alatt mintegy 2422 ember alvási szokását követték nyomon.
A vizsgált személyekből összesen 12-nél állapították meg a korai alvásfázis szindrómát, de ebből négyen nem akartak részt venni a kutatásban, így nyolc fő adatait vették alapul. Ez alapján minden 300-ból egy embernél van jelen az állapot, ami kiterjeszthető az egész népességre.
Általánosságban elmondható, hogy az alvászavarokkal küzdők nagy részénél épp az ellenkező eset áll fenn.
Vannak, akik akár reggel hét óráig képtelenek elaludni, így gondot okoz nekik a napi munka elvégzése.
A kutatásban szereplő nyolc korai alvásfázis szindrómával élő tesztalany elmondta, hogy közeli családtagjaik közül legalább egy rendelkezik hasonló alvásciklussal, ami a kutatás vezetője szerint szintén érdekes összefüggés.