Boris Johnson kezdeményezte a Brexit halasztását

Formálisan kezdeményezte szombat éjjel az uniós állam-és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását Boris Johnson brit kormányfő, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését.

Boris Johnson formálisan kezdeményezte szombat éjjel az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését. Johnsont törvény kötelezte a jelenleg október 31-én esedékes Brexit halasztásának kezdeményezésére, miután a brit parlament szombatig nem fogadta el a Brexit feltételrendszeréről e héten kötött megállapodást, és nem járult hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem.
Johnson az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak címzett első levelet, amely a halasztást kezdeményezi, nem írta alá.

A szombat éjjel nyilvánosságra hozott első levélben az áll, hogy a brit parlament elfogadott egy törvényt, amelynek előírásai kötelezik Őfelsége kormányát az október 31-i kilépési határidő meghosszabbításának kezdeményezésére.

Johnson levele szerint a brit kormány javasolja, hogy a hosszabbítás lejárati időpontja 2020. január 31-én, brit idő szerint 23 óra – közép-európai időszámítás szerint aznap éjfél – legyen.
A levélben szerepel ugyanakkor az is, hogy ha a felek ennél hamarabb ratifikálni tudják a Brexit-megállapodást, a brit kormány a halasztási időszak korábbi befejezését fogja javasolni.
Ezen a levélen nem szerepel Boris Johnson aláírása, de még neve sem, csak annyi, hogy a levelet “Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának miniszterelnöke” küldte.
Johnson az első levélhez mellékelt egy jóval terjedelmesebb másodikat is, amelyet aláírt, és amelyben közli: személyes meggyőződése és kormányának álláspontja szerint a Brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre.

A rendezetlen kilépés már lekerült a napirendről
Előzőleg a brit alsóház szombaton megszavazott egy viszonylag váratlanul benyújtott indítványt, amely arról intézkedik, hogy a szombatra tervezett formális szavazást, amely a Brexit-megállapodást hagyta volna jóvá, addig nem lehet megtartani, ameddig az összes jogi pont és tartalom nem megy át a parlamenti jóváhagyás összes stációján, és nem emelkedik törvényerőre a Brexit-megállapodás – összegezte a szombati fejleményeket az M1 helyszíni tudósítója.

Elmondta, az már kijelenthető, hogy a rendezetlen kilépés – legalábbis a tervezett október 31-ei dátumra – már lekerült a napirendről. Kérdés továbbá, hogy Boris Johnson hogyan fog majd reagálni a történtekre, akit egyébként törvény kötelez arra, hogy levelet írjon az Európai Tanács részére, amelyben kérelmezi a Brexit halasztását.

Megjegyezte, ha Johnson továbbra is ellenzi a Brexit elhalasztását, ezért nem írja meg a levelet, akkor biztos, hogy jogi eljárás veszi kezdetét.

Arról is beszélt, hogy Johnsonnak 320 parlamenti szavazatra van szüksége ahhoz, hogy elfogadtassa a megállapodást. Szombaton ugyanakkor 322-en szavazták meg a halasztást célzó, módosító indítványt, és 306-an szavaztak ellene.

14 voksot kell szereznie
Szerinte ebből arra lehet következtetni, hogy 306 biztos szavazata már van Boris Johnsonnak, akinek így már csak 14 voksot kell megnyernie. Így továbbra is van esély arra, hogy október 31-ig megállapodás szülessen és az Egyesült Királyság kilépjen az Európai Unióból.

Az továbbra sem derült ki, hogy mi a parlament véleménye arról a megállapodásról, amelyet Boris Johnson kiharcolt az Európai Uniótól, és ez felvet némi kérdést – erről beszélt Pócza István, az Alapjogokért Központ elemzője az M1 Ma Este című műsorában. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Johnson alapvetően nem örül a szombati döntésnek, mert gyakorlatilag ez egy technikai halasztást jelent.

Véleménye szerint ezzel azt akarják bebiztosítani, hogy semmiképp se szülessen megállapodás nélküli Brexit, hanem fenntartják a támogatást arra az eshetőségre, amíg végigtárgyalják az összes törvényt a parlamenten belül. Hozzátette, ez gyakorlatilag egy biztonsági záradéknak felel meg.

Arról is beszélt, hogy Johnsonnak a szombati döntés valamilyen szinten némi időnyerés, hogy megnyerjen magának még 14 szavazatot, ugyanakkor újabb halasztást semmiképp sem támogat, de arra nem tért ki, hogy ezt egy hosszabb, vagy egy rövidtávú halasztásra érti.

Kedden várható eredmény
Hétfőn újra összeül a londoni parlament, ahol újratárgyalják a kérdést, várhatóan pedig kedd este várható majd szavazás, ahol döntésre kell jutnia az alsóháznak abban, hogy támogatja vagy sem azt a megállapodást, amelyről az Európai Unió és Boris Johnson megállapodott a legutóbbi uniós csúcstalálkozón.

Véleménye szerint még egy olyan forgatókönyv is kirajzolódhat, hogy az európai uniós vezetők Boris Johnson „segítségére sietnek”, és sarokba szorítják a londoni alsóházat.

Itt arról van szó, hogy kiállnak az október 31-ei kilépési dátum mellett, így a parlamentnek el kell fogadnia a megállapodást, ha el akarja kerülni a megállapodás nélküli kilépést – magyarázta Pócza István.

Az EU is pontot tenne már a Brexit végére
Hozzátette, már az Európai Unió többi tagállama is szeretne pontot tenni a Brexit végére. December elején várhatóan megalakul az új Európai Bizottság, így szeretnének már egy új fejezetet kezdeni, ahol már egy pontos Brexit-kép van kirajzolódóban, és nem utolsó sorban az európai parlamenti erőviszonyokat is rendezni kell az Egyesült Királyság kilépése után.