Tudnivalók a palántanevelésről II.
– Mikor, hogyan történjék a pikírozás?
– Eredetileg szaporító tálcára vagy ládába vetjük a palántát – paradicsomból kevesebbet, paprikából többet is lehet -, és amikor a palánták elérik a megfelelő fejlettséget (mint már szó volt róla, a paradicsomnál az egy valódi levelet, a paprikánál a 2-4 leveles állapotot), eljön az ideje a kipikírozásnak, azaz a palánták szétültetésének. Mivel hajtatásról beszélünk, általában tápkockába pikírozunk, a tápkockát pedig a kiültetés időpontjának megfelelően méretezzük. A március elején pikírozott paradicsom kiültetése április elseje környékére fog esni, a hosszabb palántanevelést igénylő paprika esetében viszont április 15-20. környékére. Ebből következik az is, hogy viszonylag nagy edénybe kell kipikíroznunk a palántáinkat, a paradicsomnak legalább 9-10-es cserepet tanácsos választani, míg a paprikának a nyolcas méret a megfelelő.
– Szükség van a palánták locsolására?
– Ültetés előtt lényeges alaposan feltölteni az ültetőedényeket vízzel, hogy a bennük lévő tápkockák szinte pépesre, sárosra ázzanak. Ezután kerülhetnek beléjük a palánták, majd még egyszer locsoljuk meg az edényeket egy kevéske vízzel, hogy a talajrögök és a gyökerek közül kiszorítsuk a levegőt, s ezáltal sikeresebb legyen az eredés.
– Mit kell tudnunk a palánták növényvédelméről?
– Ha rendelkezünk Trifenderrel, amely egy biológiai eredetű, gyökereztető hatással is bíró szer, ültetés és locsolás előtt permetezzük meg vele az ültető edények táptalaját oly módon, hogy a szerből 1,5 dkg-ot oldjunk fel 10 liter vízben. Ezután már nincs szükség külön gombaölő szeres kezelésre. Amennyiben nem alkalmaztunk Trifendert, a beöntözést ajánlatos Ridomilos oldattal elvégezni, hogy megakadályozzuk a palántadőlést okozó betegségeket. A Ridomilből legalább 5 dkg-ot adjunk 10 liter öntözővízhez. Nagyon jó hatású az a koktél is, amely 1 dkg Ditane-ból, 1 dkg Fundazolból és 30 milliliter Previkurból tevődik össze. Ezt a mennyiséget ugyancsak 10 liter öntözővízben oldjuk fel, s ezzel a keverékkel is megfelelően fertőtleníthetjük a pikírozott növényeket.
– Mi a véleménye a gyökereztető szerek használatáról?
– Mindenféleképpen hasznos valamilyen gyökereztető szer használata. A már említett Trifender mellett használatos még mifelénk például a Radifarm nevezetű készítmény, amelyből 30 millilitert szükséges adni 10 liter vízhez. Ezen túl, a már említett fertőtlenítő szerekhez és koktélokhoz tanácsos úgynevezett starter műtrágyát, azaz foszfortúlsúlyos tápanyagot is adni, kultúrától függően 1-2 dkg-ot 10 liter vízhez.
– Milyen hőmérsékleti viszonyok segítik elő leginkább a palánták egészséges fejlődését?
– Palántanevelő létesítményünket úgy kell kialakítani, hogy a talaj elegendő meleget kapjon, azaz a cserép és a benne lévő táptalaj hőmérséklete 3 oC-kal legyen magasabb, mint a létesítmény légteréé. Ezzel elérhetjük, hogy a növény gyökere viszonylag gyorsan átszője a tápkockát, s így fel tudja venni a szükséges tápanyagokat, miáltal erős palántát nevelhetünk. Ellenkező esetben, tehát ha a légtér hőmérséklete meghaladja a palánta tövéét, a növény megnyúlik, viszonylag alacsony marad a gyökértömege. Úgy szoktuk mondani, hogy ragaszkodjunk a meleg „láb”, hideg „fej” alapelvhez.
– Mi a helyzet az uborkával?
– Március 20-25. környékén indul hideghajtatásban az uborkavetési kampány. Ne feledjük, hogy az uborka hőmérsékletigénye keléskor meghaladja a 25 fokot. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni a hajtató létesítmény kialakításakor. Miután ezen a hőmérsékleten az uborka 3-4 nap alatt kikel, igen oda kell figyelnünk, hogy egyből kelés után 17-18 fokra csökkentsük a helyiség hőmérsékletét. Ezt a hőmérsékletet kell tartanunk körülbelül 3-4 napig úgy, hogy közben pótmegvilágítást alkalmazunk még éjszaka is. Köztudott, hogy az uborkapalánta is ugyancsak hajlamos megnyúlni szikleveles korában. Egyébként ugyanazok a hőmérsékleti viszonyok tartandók az uborka esetében is, akárcsak a paprikánál, azaz 25 ą7 fok, ami annyit jelent, hogy a növény szikleveles állapotában 18 fok, lombleveles állapotában pedig nappali megvilágítás mellett akár 32 fok is lehet a helyiség hőmérséklete.
– Sok a panasz a vásárolt vetőburgonyára. Mi ennek az oka?
– Gyakori probléma, hogy az üzletekben nem adnak kellő tájékoztatást a burgonya vetőgumó vársárlásakor, s a termelők sem rendelkeznek mindig a megfelelő ismeretekkel. Ráadásul az sem kizárt, hogy egyszerűen becsapják a vásárlót. Bizony előfordult, hogy Nagydobronyban nagy mennyiségben vásárolták fel a galambtojás méretű burgonyát lelkiismeretlen üzérek, majd ezeket a gumókat kisebb, 1-2 kg-os kiszerelésben mint vetőburgonyát értékesítették tavaly többek között a munkácsi nagybani piacon. Nyilvánvaló, hogy az ilyen burgonya nem lehetett fajtaazonos, szinte 100 százalékos bizonyossággal állítható, hogy vírusfertőzött, így érthető, hogy a becsapott vásárlók nem tudtak jó termést betakarítani. Éppen ezért hangsúlyoznám még egyszer, hogy vetőmagot, szaporító földet, műtrágyát, vegyszereket csak megbízható forrásból szabad beszerezni.
– Hogyan ültessük otthon a korai burgonyát?
– Nagydobronyban azt mondják, hogy sűrű bokor, sűrű sor, és a sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy ez így helyes. Tehát kiskertben a 70 cm-es sortávolság helyett ajánlatosabb 50-et alkalmazni, s 12-15 cm-es gumótávolsággal vetni a galambtojás nagyságú, korai burgonyának szánt vetőgumót.