2020. május 25., hétfő
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Orbán – latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Érdekes dolog a lelki sebeknél, hogy sokkal lassabban gyógyulnak, mint a testiek. (…) Néha úgy tűnik, hogy a fájdalmunk (vagy a félelmünk) időtlen. A lélek emlékezete mélyebb és valóságosabb, mint a testé.”
Müller Péter
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93590d-a39e”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:
Orbán napja
Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle.
Magyar Néprajz VII.
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Erdélyi Béla (Hátmeg, 1891. május 25. – Ungvár, 1955. szeptember 19.) Festőművész, a kárpátaljai festőiskola egyik megalapítója. Másodéves rajztanár-jelöltként Budapesten figyeltek fel tehetségére. 1913-ban állami ösztöndíjjal a kecskeméti művésztelepre került, ahol Olgyay Ferenc és Iványi-Grünwald Béla voltak a mesterei. A rajztanárképző elvégzése után négy évet Münchenben töltött, majd egy évig Olaszországban folytatta tanulmányait. Innen Lengyelországba, majd Svájcba és Párizsba ment, ahol a gargilesse-i művésztelepen a modern francia festőkkel dolgozott hosszabb ideig. 12 éves külföldi tartózkodás után tért haza, egyszerű középiskolai rajztanárnak. Előbb Munkácson, majd Ungváron dolgozott. Ekkor már több kiállítás volt mögötte: 1913-ban Budapesten az Akadémián, 1923-ban Münchenben a Glastpalastban., 1927-ben Prágában, 1928-ban Olmützben, 1930-ban Párizsban a Champs Eysées-n. 1931-ben Ungváron megalakult a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesülete, amelynek alapítói Erdélyi, Boksay, Cupal, Kaigl és Ozsdian voltak. Az egyesület 1944 végéig működött. Utódja az Ukrajnai Képzőművészeti Szövetség kárpátaljai tagozata lett, amelynek Erdélyi volt első, létrehozó elnöke. Ungváron képzőművészeti főiskolát alapított, amelynek szintén ő lett az első rektora. A főiskola hamarosan megszűnt, a helyette megalakult iparművészeti szakiskolát szintén Erdélyi igazgatta. Szeretett volna „Kárpátaljai Barbizont” teremteni. 1949-ben azzal vádolták meg, hogy a képzőművészetben kozmopolita nézeteket követ, ezért megpróbálták tevékenységében akadályozni.
Festészetében egy-egy részleten keresztül a természet lényegének megragadására törekedett. Hagyatéka Kárpátalja szellemi értékeinek egyik legnagyobb kincse. Egykori ungvári lakóházának falán emléktáblát helyeztek el. Legismertebb alkotásai: Sz. A arcképe; Zádor Dezső zeneszerző képmása; XX. század; Mezei virágok; Csendélet kancsóval; Udvarrészlet; Ung-völgy; Nevicke; Latorca-kanyar; Volóc.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Budapesten rendezik meg a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust (1938).
– Megjelenik Ilosvai Selymes Péter Az híres Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről c. széphistóriája (1574).
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7590d-a39e”][vc_column_text]
MENEKÜLÉS
Az ÚR megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet. (Zsolt 121,7)
Gyermekkoromban gyakran elszöktem otthonról. Azt gondoltam, futnom kell ahhoz, hogy elmeneküljek, úgyhogy rohantam. Sosem jutottam messzire, mert elkapott a bátyám, és hazavitt. Mindig tudtam, hogy jönni fog és hazavisz.
A bátyám 1946-ban beállt a hadseregbe a 17. születésnapján. Ő volt az én bizalmas tanácsadóm, védelmező testvérem, és rettenetesen hiányzott. Míg távol volt, bölcs tanácsokkal teli leveleket írt, és ígérte, hogy vigyáz rám. Még mindig megvannak ezek a levelek. Néhány hónap után hazalátogatott, és mikor újra elmenni készült, sírtam és könyörögtem neki, hogy maradjon. Még a vasútállomásra sem kísértem ki. Akkor még nem tudtam, hogy három hónappal később fogom újra látni, ahogy a koporsója megérkezik ugyanarra a vasútállomásra. Tüdőgyulladásban halt meg, vesebetegség szövődményeként.0
Sosem futottam el ezek után, de más módon menekültem. Isten mindig utánam jött. Elvitt egy gyülekezetbe, ahol az emberek befogadtak, és Krisztus szeretetével fordultak felém. Örökké hálás leszek a gyülekezetnek, mert ez megváltoztatta az életemet. Bár azóta többször is letértem erről az ösvényről, Isten mindig visszahozott.
Imádság: Istenünk, köszönjük, hogy visszavezetsz minket, mikor elmenekülünk. Köszönjük azokat, akiket mellénk helyeztél, akik szeretnek, vigyáznak ránk, és védelmeznek. Ámen.
Hogyan tudok másokat visszasegíteni Istenhez?
Grace Epperson (Michigan, USA)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2590d-a39e” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Orbán püspök, vértanú
I. Orbán volt a 17. pápa. 222 és 230 között uralkodott.
Hivatalát akkor töltötte be, amikor a Római Birodalom békés császára, Alexander Severus uralkodott. Valószínűleg Rómában született, Euszebiosz is megemlíti történeti művében. Ezeken kívül azonban alig tudunk mást I. Orbánról.
A katolikus egyház Breviáriuma arról ír, hogy I. Orbán jelentős erőfeszítéseket tett a vallás kiterjesztése érdekében, így sok embert térített meg. Ezek közé tartozott Valerianus, Szent Cecília férje és saját bátyja, Tiburtius.
Ugyanebből a forrásból tudjuk, hogy I. Orbán valószínűleg vértanúhalált halt, és a Coemetarium Praetextati-ban temették el. Ünnepét május 25 -én tartják. A szőlő, a szőlőművelők védőszentjeként tisztelik.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]