Előkészületben a khmer romváros második magyar kutatási programja

A tervek szerint még az idén elindulhat a 10. századi khmer romváros, Koh Ker régészeti kutatási programjának második ciklusa. Erről a Magyar Indokína Társaság (MIT) csütörtöki sajtótájékoztatóján beszéltek a szakemberek, akik a 2009 és 2011 között folytatott első program eredményeiről is beszámoltak.
A jóval ismertebb és kutatottabb Angkortól száz kilométerre észak-keletre található Koh Ker a 10. században a Khmer Birodalom fővárosa volt és sokáig úgy tartották, hogy már ekkor elnéptelenedett – mondta el a Magyar Délkelet-Ázsiai Kutatóintézet főigazgatója. Renner Zsuzsanna hozzátette, hogy a kambodzsai romvárosban folytatott feltárásaikon kiderült: a település a későbbiekben még jó ideig lakott volt és kereskedelmi kapcsolatban állt Kínával is.

Az egykori főváros 35 négyzetkilométeres területén elszórtan fekszenek a jelentősebb templomok, épületek maradványai, ezért a 2009-ben indult kutatási projektben az első feladat a terep bejárása volt – idézte fel a szakember. Beszámolója szerint több épület elaknásított területen fekszik, ezek felmérése csak a levegőből volt lehetséges.

Renner Zsuzsanna elmondta, hogy az ásatások 2011-ben kezdődtek, ezeken számos új eredmény született a lelőhely épületcsoportjainak kronológiájában és egymással való kapcsolatában. Fontos célkitűzés volt a kerámiaanyag feltárása; az előkerült 222 kerámiaminta, köztük a háztartási kerámiatöredékek elemzésekor derült ki, hogy a Koh Ker-i templomkörzetben belül a fővárosi rang elvesztése után egy faluközösség létezett – jegyezte meg.

Hasonlóan fontos az epigráfiai alprogram is – fűzte hozzá a főigazgató: khmer és francia szakértők részvételével kilenc templom 73 feliratáról készült dokumentáció Koh Kerben, ezt a MIT részben már publikálta.

Kuszinger Róbert, a Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum főigazgatója az Angkorban és Koh Kerben kutatásokat végző régészcsoportok által közösen létrehozott LiDAR-projektről számolt be. Elmondása szerint a MIT 30 ezer dollárral vett részt a műholdas felmérési program végrehajtásában. Ennek alkalmával 300 nagy felbontású fotó készült Koh Kerről, ezek nagy segítséget nyújtanak a 2012 őszén elindítani tervezett második kutatási ciklus előkészítésében.

Ellentétben egyes sajtónyilatkozatokkal, nem állt le tehát a Koh Ker-projekt, hanem csak az ásatások szünetelnek, valamint a MIT arra vár, hogy az első kutatási programban részt vevő régészek leadják a feltárási dokumentációt – hangsúlyozta.

Kuszinger Róbert közölte: a projekt résztvevőinek többsége sajnos nem felelt meg a követelményeknek, mert vagy nem adták le a vállalt munkát, vagy az nem volt összhangban a nemzetközi sztenderdekkel, ezért a MIT-nek jelenleg több peres ügye is van.

Kuszinger Róbert elárulta, a MIT annak idején 918 ezer dolláros keretszerződést kötött a hároméves kutatási projektre, ez azonban a költségek felső határa volt; a keretből végül 572 ezer dollárt emésztett fel a program.

Zelnik István, a Magyar Indokína Társaság és a nevét viselő budapesti Aranymúzeum alapítója és tulajdonosa az MTI kérdésére elmondta: nem tervez újabb lépéseket a Seuso-kincs Magyarországra hozatala érdekében. A vélhetően Polgárdi közelében előkerült, majd az országból illegálisan kijuttatott késő római ezüstkincs-együttes megvásárlására általa kötött szerződés augusztus végén lejár, ezért eddig a határidőig várja a magyar állam megkeresését – közölte.
Forrás: MTI/Kultúra.hu