Az orosz felsőház jóváhagyta a hegyi-karabahi békefenntartást

Egyhangúlag jóváhagyta az orosz parlament felsőháza szerdán az orosz hadsereg hegyi-karabahi békefenntartó misszióját.

Az orosz békefenntartó egységek már november 10-én megkezdték a művelet végrehajtását Hegyi-Karabahban. Andrej Klisasz, a felsőház alkotmányjogi bizottságának elnöke kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnöknek jogában állt sürgősen csapatokat vezényelni a konfliktusövezetbe, de mivel a kontingens tartósan a térségben fog állomásozni, szükség volt a Szövetségi Tanács felhatalmazására.

Konsztantyin Koszacsov, a külügyi bizottság elnöke a plenáris ülésen felszólalva azt hangoztatta, hogy a vérontás leállítása után a legfontosabb feladat a humanitárius segélyezés megoldása. A hadsereg külföldi bevetésére szóló felhatalmazást az orosz alkotmány 102. cikkével összhangban mind a 129 jelen lévő szenátor támogatta.

Az orosz békefenntartók 25 megfigyelőállást hoztak létre Hegyi-Karabahban, valamint a területet Örményországgal összekötő lacsini folyosón. A 28 kilométer hosszú utat a moszkvai katonai tárca keddi közleménye szerint a műszaki alakulatok megtisztították, így megindulhatott rajta a forgalom. Hegyi-Karabahba szombattól szerdáig négy autóbuszkonvojjel 1708 menekült tért vissza Örményországból.

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak nyilatkozva Törökország szuverén döntésének nevezte, hogy katonákat küld Azerbajdzsánba a hegyi-karabahi tűzszünet megfigyelésére. Mint mondta, a török parlament vonatkozó keddi határozata a jelek szerint azért született meg, mert hamarosan megkezdi tevékenységét a fegyvernyugvást technikai eszközökkel megfigyelő orosz-török központ.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy igyekszik a hegyi-karabahi tűzszüneti megállapodás meghiúsítására provokálni az örmény és az azeri nacionalistákat.

„Az örményeket arról próbálják meggyőzni, hogy a hegyi-karabahi béke egyet jelent Jereván vereségével. Bevetették a „győzelemmel végződő háború” gondolatát. Az azerbajdzsániaknak épp ellenkezőleg azt mondják, hogy a Kreml „elrabolta tőlük” a győzelmet, amikor az azerbajdzsáni hadsereg egy lépésre volt Sztyepanakert bevételétől” – idézte a sajtóközlemény Nariskint.

Putyin kedden a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy Azerbajdzsán maga fogja majd eldönteni, a területén hol helyezkedjen el a tűzszünetet drónok segítségével megfigyelő orosz-török központ. Mint mondta, Hegyi-Karabah területén nem lesz szükség a monitoring olyan formáira, mint Szíriában, vagyis a közös járőrözésre és konvojokra.

Az elnök „a Szovjetunió széthullása geopolitikai következményének” nevezte azt a tényt, hogy Törökország Azerbajdzsán oldalára állt a konfliktusban. Hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán független és szuverén állam, amely saját meglátása szerint válogathatja meg szövetségeseit.

„Lehet sokféleképpen értékelni Törökország lépéseit, de nehéz őt a nemzetközi jog megsértésével megvádolni” – nyilatkozott az elnök.

„Az ízlésbeli megítélés bármilyen lehet, de ettől függetlenül a dolog úgy áll, ahogy mondtam” – tette hozzá Vlagyimir Putyin.

Forrás: mti.hu