Kárpátalja anno: Dudinszky Nesztor verse

Dudinszky Nesztor Ki szeret engem? címmel írt verse a Határszéli Ujság 1912. december 2-i számában jelent meg.

„Járom az élet nagy, nehéz útját

Könnyes szemmel és izzadt homlokkal

Szomorú, zománcozott, nagy… nagy álmokkal…

Ki szeret engem?

Álmodok szomorú álmokat,

Kergetek nem teljesülő vágyakat,

Megcsodálom az erdei virágokat.

Ki szeret engem?

Utam mintha kiégett ut lenne

Nincs benne mámor, bűn és kárhozat, –

Készítem elő jövendő országomat.

Ki szeret engemet?”

A költő az Ung vármegyei Tiha (ma Тихий nevű falu a Nagybereznai járásban) településen született 1886. július 20-án. Édesapja Dudinszky Ákos görögkatolikus pap, édesanyja Bacsinszky Emília volt. A gimnáziumot Ungváron és Munkácson végezte el, majd Ungváron tanult teológiát. 1916-ban szentelte a Munkácsi Egyházmegye görögkatolikus papjává Papp Antal püspök.

Talaborfalun, Darnán, végül Latorcafőn szolgált. Papi tevékenysége mellett írással is foglalkozott. Tárcákat, elbeszéléseket, tudósításokat, verseket, közérdekű cikkeket írt több fővárosi és szinte valamennyi kárpátaljai lapba. Állandó munkatársa volt az Alkotmánynak és az ungvári Görögkatolikus Szemlének. Újságírói érdemeinek elismeréseképpen a Pázmány Egyesület 1918-ban tagjává választotta. 1918 után kizárólag kárpátaljai magyar újságok számára dolgozott. Könyvet is kiadott, mely A rabszolgák földjéről… címmel 1917-ben jelent meg Ungváron. 1924. január 31-én hunyt el Szolyván egy vasúti baleset következtében.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma