A tehetségek gondozása az iskola alapvető feladata

– Európa nem veszíthet el egyetlen tehetséget sem – mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az Első Európai Tehetségnapon. Pálinkás József a soros magyar EU-elnökség keretében, a Budai Várban rendezett, tehetséggondozásról szóló konferencián kiemelte: ahhoz, hogy ez teljesíthető legyen, a tanárok munkájára nagy szükség van.

– A pedagógusoknak legyen szeme és szíve. Tekintsék személyes feladatuknak, hogy mindenkiből kihozzák a maximumot – foglalta össze az iskola tehetséggondozásban betöltött szerepét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program és az Oktatásért Közalapítvány közös rendezvényén mondott köszöntőjében az Akadémia elnöke. Pálinkás József üdvözölte, hogy az Európai Unió felismeri, milyen fontos a tehetségek gondozása. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a legjobban megszervezett programok sem helyettesíthetik az iskolában dolgozó tanárok munkáját. Az Akadémia elnöke szerint akkor járunk jó úton, ha a tehetségek gondozása az iskola alapvető feladatai közé tartozik. Az igazi munkának az iskolában kell történnie.

Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár is azt hangsúlyozta, noha a családokban kellene kezdeni a tehetséggondozást, ez sok esetben mégis az iskolákra marad. A politikus elismerte, hogy a tömegoktatásban nehéz a pedagógusok munkája, a tehetséggondozás. Az államtitkár felhívta a konferenciára érkezett szakemberek figyelmét arra, hogy egyetlen gyermek sem kallódhat el, de a kiemelkedő képességű tanulóknak is meg kell kapniuk a segítséget a fejlődéshez. Az egyéni foglalkozás, különösen a kiemelkedően tehetséges gyermekekkel, elkerülhetetlen. – Az egyéniségre figyelni kell, csak akkor fejlődik a tehetség – emelte ki Hoffmann Rózsa.

A tehetséggondozásnak nagy hagyománya van Magyarországon. Az oktatásban számos iskola, a történelmi egyházak és civil szervezetek is részt vesznek. A tehetséggondozó programok egyike a Magyar Géniusz Projekt. Kitalálója, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke, Csermely Péter azt hangsúlyozta, hogy Európában egyedüliként a magyar Parlament fogadott el, húsz évre szóló, a tehetségek folyamatos, hosszú távú segítését garantáló stratégiát. Az Európai Unió támogatásával megvalósult program révén az elmúlt másfél évben is sok eredmény született. – Több mint tízezer pedagógust képeztünk, hogy felismerjék a tehetséges diákokat, négyszázötvennél is több tehetségpontot nyitottunk, óvodákban, iskolákban, egyetemeken, Magyarországon és a határokon túl – számolt be a sikerekről a professzor.

Az Európai Unióban az EU 2020 programon belül foglalkoznak a tehetséggondozással. – A fenntartható gazdasági növekedést szeretnénk megalapozni, amelyhez 2012-től egy európai kutatási keret is társul majd, azért, hogy az innovatív ötleteket kézzelfogható tárgyakra válthassuk – fejtette ki Stefaan Hermans az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának munkatársa.

-bgy-

Forrás: MTA