Az Egyesült Államok Venezuelától várja az olajipar stabilizálását
Joe Biden szerdán közösségi oldalán vonta le a következtetést, miszerint az orosz–ukrán háború, és az azt követő szankciós politika miatt kialakult gazdasági krízis emlékeztetőül szolgál arra, milyen fontos az energiafüggetlenség. Az amerikai elnök kiemelte, a jelenlegi helyzet a megújuló energiaforrások használatára motivál. Mindeközben a háttérben megkezdődött a Egyesült Államok közeledése az ország által korábban szankciókkal sújtott Venezuela és annak olajkitermelése felé.
„Ez a válság fontos emlékeztető: Ahhoz, hogy gazdaságunkat hosszú távon megvédjük, energiafüggetlenné kell válnunk. Ez arra kell, hogy ösztönözzön bennünket, hogy felgyorsítsuk a tiszta energiára való áttérést”
– írta Twitter-bejegyzésében Joe Biden amerikai elnök. A háttérben azonban a megújuló energiaforrások helyett az Egyesült Államok Venezuela felé kezdett nyitni az orosz olajimport kiváltásának reményében.
Az amerikai nemzetbiztonsági tanács főigazgatója, Juan Gonzalez és James Story, az ország venezuelai ügyekért felelős osztályának vezetője szombaton találkoztak Nicolas Maduróval, Venezuela háború alatt álló vezetőjével és annak feleségével Caracasban. 2009 óta ez volt az első diplomáciai tárgyalás a két ország között – számolt be róla a CNN.
A megbeszélésen szóba került az a lehetőség, miszerint a Fehér Ház feloldhatja a venezuelai olajiparra az elmúlt években bevezetett szankciók egy részét annak érdekében, hogy az Egyesült Államokban felváltsa az olajimportot a Joe Biden által szankcionált Oroszországból.
Venezuela amiatt lépett elő ismét opcióvá az Egyesült Államok számára, mert a dél-amerikai ország rendelkezik a világ legnagyobb olajtartalékaival. Maduro hétfőn be is jelentette, hogy növelni fogják a kőolaj-kitermelést.
Az ország olajtermelése azonban szinte történelmi mélyponton van az évek óta tartó rossz gazdálkodás és az olajlétesítmények karbantartásának hiánya miatt.
„Évekbe és dollármilliárdos befektetésekbe telne, hogy a venezuelai olajexportot a korábbi szintre hozzák vissza”
– véli Francisco Monaldi szakértő, a houstoni Baker Intézet latin-amerikai energiaprogramjának igazgatója. Amennyiben tehát a Fehér Háznak rövid távú megoldásra van szüksége a benzinárak csökkentésére, az nem venezuelai forrásokból valósul majd meg.
Szintén a történethez kapcsolódik, hogy magyar idő szerint szerda hajnalban amerikai állampolgárokat engedtek szabadon Venezuelában. Ez állítólag az Egyesült Államokhoz való közeledés diplomáciai jeleként történt. Az egyik személy Gustavo Cárdenas, akit 2017 óta tartanak fogva a venezuelai Caracasban, és aki egyike a CITGO amerikai olajfinomító hat őrizetbe vett olajipari vezetőjének. Emellett szintén kiengedték a börtönből Jorge Alberto Fernandezt, egy kubai-amerikai kettős állampolgárt, akit 2021 februárja óta tartottak fogva.
A diplomáciai út azt a szándékot vetíti előre, hogy a Fehér Ház készen áll hosszú távon megváltoztatni a Venezuelához fűződő kapcsolatát. Caracas ugyanis Maduro kormányzása alatt sokkal közelebb került Moszkvához. A tét azonban magas, hiszen az elnök már korábban is visszalépett a tárgyalásoktól. Amennyiben most sem sikerül egyezségre jutniuk az amerikaiaknak a venezuelaiakkal, az problémát jelenthet Biden politikájára nézve – írta a CNN.