2025 körül indulhat el Paks II

Megépül Paks II, blokkonként 1000-1600 megawatt teljesítménnyel. A Nemzeti Energiastratégia szerint 2025-ben indulna el az új atomerőmű első blokkja, és ha lesz második blokk, az legkorábban 2030-ban lép működésbe. Arra nincs körülbelüli válasz sem a fejlesztéssel foglalkozó projektcégtől, hogy mennyibe kerülne az atomerőmű bővítése.

Paks II egy darabig párhuzamosan futna Paks I-gyel. A bővítést az indokolja, hogy számítások szerint 2030-ban a jelenleginél 30 százalékkal több áramra lesz szüksége az országnak, többek között az elektromos-üzemanyagcellás autók elterjedése miatt – mondta Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója a cég csütörtöki sajtótájékoztatóján, és a szénalapú erőműveket fokozatosan le kell állítani. Paks II működésével az ország nem szorulna árambehozatalra.

Hatvanéves üzemidővel számolnak a beruházást előkészítő zrt. szakértői, vagyis a 2025-ös dátumból kiindulva az atomerőmű legalább 2085-ig meghatározná, hogy döntően miből és hogyan termel villamos áramot Magyarország. A két új blokk a jelenlegi telephelyen épülne meg a mostani elképzelések szerint.

„Most bizonyos megszorításokra is szükség van a nagyon hideg téli hónapokban a hazai villamosenergia-rendszerben. Emellett a déli államok jelentős része nem rendelkezik kellő energiaforrással, tehát nem félünk attól, hogy ne lenne hová eladni a plusz áramot” – mondta az [origo]-nak Nagy Sándor arról, mi történik, amikor egymás mellett működnek a régi paksi blokkok és az újak. A vezérigazgató szerint már számoltak az energiahatékonysággal elérhető megtakarítással, amikor azt modellezték, hogy az ország mennyi áramot használ majd 2030-ban.

Az MVM további érve a bővítés mellett: az atomerőmű nem szennyezi a levegőt szálló porral, pernyével, kén-dioxiddal és üvegházhatású szén-dioxiddal. Hosszú időre garantálja a biztonságos áramellátást, termelése kiszámítható, költsége alacsony. A kiégett fűtőanyagkazetták tárolását 50 évre biztosították, és a kis és közepes radioaktivitású hulladék tárolója hamarosan megnyílik Bátaapátiban. Az urán ára csak az önköltség kis hányadára rúg – hangzott el a sajtótájékoztatón (ám az nem, hogy a nap és a szél ingyenesen adott amellett, hogy nem áll folyamatosan rendelkezésre).

Mennyibe kerülne a beruházás? „Most nem lehet pontosan megmondani. Amikor a pályázatokat meglátjuk, akkor derül ki, hogy a szállítóknak mennyire fontos a bővítés” – mondta a vezérigazgató. Nagy arra célzott, több lehetséges reaktor- és turbinatechnológia-szállító érdekelt abban, hogy először építsen atomerőművet az Európai Unió területén.

A fejlesztő részvénytársaság számos finanszírozási lehetőséget fontolgat a kötvénykibocsátástól kezdve az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD) részvételén keresztül egy olyan konstrukcióig, amelyben az építés alatt a szállító birtokolja az új blokkot.

A sajtótájékoztatón többszöri kérdés ellenére sem hangzott el pontosabb dátum arról, mikor írnák ki a nemzetközi pályázatot Paks II-re. Nagy Sándor annyit mondott: a tenderdokumentáció rövid időn belül elkészül. A kiírásról az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonosa dönt a társaság közgyűlésén, de azt sem tudni, hogy a testületet mikorra hívják össze ez ügyben. (Az MVM kizárólagos tulajdonosa a magyar állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. révén.) Az építési időszak nagyban függ a reaktor típusától, de jellemzően öt év.

Milyen reaktortípusok jönnek szóba?

Kizárólag harmadik generációs és nyomottvizes (PWR) reaktorokat vesznek figyelembe a projektcég szakértői egy előzetes felmérés alapján, mert a PWR rendszer már bevált Pakson. További szempont, hogy ne legyen prototípus, mert „nem szeretnénk a gyermekbetegségeivel küzdeni” Nagy Sándor megfogalmazása szerint.

A kizárólag koreai fejlesztésű APR teljesítménye 1450 megawatt, jelenleg az Egyesült Arab Emirátusokban épül négy darab belőle. Az Atmea 1-es, 1150 megawattos típus a francia Areva és a japán Mitsubishi közös fejlesztése: a francia cég adja a reaktor-, míg a japán a turbinatechnológiát. Így együtt még sehol nem került üzembe, viszont túlesett az előminősítésen Argentínában.

Az amerikai AP1000-res, 1100 megawattos reaktor az amerikai Westinghouse gyártmánya. Passzív biztonsági rendszerei miatt 72-168 órán keresztül semmi veszélyes nem történik a reaktorban akkor sem, ha egyszerre szűnik meg a hűtővíz és az áramellátás az erőműben úgy, mint Fukusimában. Ebből következően az üzemeltetőnek három-hét napja van a vészhelyzet elhárítására.

A negyedik lehetséges reaktortípus az Areva-Siemens fejlesztésű, 1600 megawattos EPR. Ilyen épül a finn Olkiluotóban és a francia Flamanville-ben. A beruházás költségei többszörösen meghaladták a tervezettet mindkét helyszínen, a határidőket nem tudták tartani. Az Areva e tapasztalatait most Kínában hasznosítja: a két blokk építése büdzsén belül van. A típus előnye, hogy méretéből fakadóan az áram önköltsége 10 százalékkal kisebb.

Szóba jöhet még az orosz VVER típus is, 1000-1200 megawattos kapacitással. Ez gyakorlatilag a mostani paksi reaktorok nagybátyja, lényegesen nagyobb teljesítménnyel. Legújabb példánya az iráni Bushehr mellett működik, 2011 szeptembere óta termel áramot.

Mennyi az annyi?

Az atomerőmű bővítésével foglalkozó részvénytársaság megalakulását egy évvel azután jelentették be, hogy nyilvánosságra hozta a Magyar Villamosművek Zrt. a Paks II-ről szóló hatástanulmányokat, miután az energiapolitikával foglalkozó szervezet, az Energiaklub pereskedett érte. A még 2008-ban készült elemzések szerint az új blokkokban termelt áram valószínűleg nem pörgetné fel a gazdaságot. A tanulmány szerzői szerint legalább tizenegy évbe telne a beruházás.

A két új blokk körülbelül tízmilliárd euróba kerülne nemzetközi tapasztalatok alapján, így a tervre a válság miatt igen nehéz lenne finanszírozót találni – mondta akkor az [origo]-nak Perger István, az Energiaklub hagyományos energiaforrásokkal foglalkozó szakértője. Viszont Magyarország csak úgy tud csatlakozni az Európai Unió radikális üvegházgáz-csökkentési terveihez, ha tiszta energiát termel az új, harmadik generációs reaktorblokkokban – válaszolta Kovács Pál, a fejlesztési minisztérium akkori helyettes államtitkára.

Júniusban eldőlt, hogy Orbán Viktor kormányfő személyesen vezeti azt a bizottságot, amely az új atomreaktorok építéséről dönt. A kormány szerint 2-3000 megawatt kapacitás beépíthető és kihasználható a hazai áramellátó rendszerben 2020-2030 között. Csak ezzel biztosítható a fogyasztói árak minimalizálása és az árstabilitás – így szólt a kormánybizottság felállítását bejelentő közlemény.

Az [origo] összefoglalója szerint körülbelül 1500-1800 milliárd forintba kerülne a két blokk. Ez a központi költségvetés egytizede, és háromszor annyi, mint amennyibe a négyes metró kerül. A beruházás árát valószínűleg a fogyasztók fogják kifizetni az áram árában. Az új erőműben termelt áram mintegy 80 százalékkal lehet drágább, mint a jelenlegi paksi, mert a jelenlegi négy blokk beruházási költségeit már leírták.

Forrás: origo.hu