Amit a paprika fajtaválasztási szempontjairól tudni érdemes II.

Köztudott, hogy a tél a gazdaember számára az összegzés és az új szezonra való felkészülés időszaka. Erre való tekintettel olyan témákat is ráérünk ilyenkor alaposan megtárgyalni, amelyekre máskor, a napi teendők sodrában nemigen van időnk és türelmünk. Az alábbiakban folytatjuk a paprikatermesztők fajtaválasztásának szempontjairól lapunk előző számában megkezdett beszélgetésünket Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodóval, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadójával.

– Mit ért azon, hogy „lilul” a paprika, s mit tehetünk ellene?

– Hideg tavaszon vagy akár hideg júniusban is előfordul, hogy a paprikabogyón lila csíkok jelennek meg. Ízben a paprikahús ettől nem változik, de a látványtól a termés piaci értéke csökken, s így nehezen értékesíthető. Szintén a világos, fehérhúsú paprikára jellemző ez a jelenség, melynek oka, hogy a hideg miatt a foszfor felvételében zavar támad. Ha később az idő javul, melegebb lesz, a jelenség a többi bogyón már nem fog jelentkezni. Védekezni az optimális hőmérséklet tartásával, megfelelő foszforellátással – és mivel a jelenség fajtafüggő is –, megfelelő fajtaválasztással lehet.

– Mit tesz a kalciumhiány?

– A fehér húsú paprikák termesztőinél évről évre előfordul, hogy a növekvő bogyó csúcsa környékén barna foltok, a szövetek elhalása tapasztalható. Leginkább az első, így a legdrágább bogyóknál jelentkezik ez a tünet. Az oka a relatív kalciumhiány. A kalcium nehezen mozog a növényben, és hogy eljusson a fejlődő bogyóba, fejlett gyökérrendszer, optimális hőmérséklet és vízellátás, valamint páratartalom szükséges. Választhatunk olyan fajtát, amely kevésbé érzékeny a kalciumhiányra – vagyis fejlett gyökérrendszerével jobban hozzájut a vízhez, a tápanyagokhoz, kevésbé érzékeny a magas léghőmérsékletre. A sötétzöld húsú paprikánál például ritkán találkozunk ezzel a jelenséggel.

– Essék szó a tripszről is!

– A paprikatermesztők átka a tripsz, amely fajtáját tekintve lehet dohány- vagy kaliforniai is. Szívogatásukkal gyengítik a növényt, akadályozzák a virág megtermékenyülését, terjesztik a különféle vírusbetegségeket és úgy nevezett kozmetikai kárt is okoznak. Ennek az a lényege, hogy a tripszek által a bogyó húsán okozott sebet a növény igyekszik begyógyítani, miáltal a bogyón, leginkább a kocsány környékén barnás var elszíneződés jelentkezik. Az ilyen paprika érthetően nehezen értékesíthető. Léteznek olyan fajták, amelyeknél a bogyók felszíne vastag, fényes, viaszos bevonatú, így a tripszek szívogatására keletkező barnás elszíneződés gyengébb, kevésbé látható, ezért több „piacképes” termést kapunk.

– Mit tehetünk a kórokozók ellen a permetezésen kívül?

– A paprikahajtatásban a legsúlyosabb kártételt a vírusok és a talajlakó gombák (fuzárium, verticillium) okozhatják. Közismert, hogy a vírusok ellen permetezéssel egyáltalán nem védekezhetünk. Védekezni kizárólag a vírusvektorok tevékenységének gátlásával, talajcserével, fertőtlenítéssel vagy ellenálló fajták termesztésbe vonásával lehet. Tehát olyan fajtát válasszunk, amely minél magasabb fokú (TMO, TSWV) vírusrezisztenciával rendelkezik.

– Hogyan találhatunk valamennyi felsorolt feltételnek megfelelő fajtát?

– Használjunk hibrid vetőmagot! A hibrid vetőmagok használatának számos haszna van. Az egyik legfontosabb, hogy a fajták előállításánál, a szülői vonalak keresztezésével tudatosan építik be a már említett, a termesztő számára kedvező tulajdonságokat. A hibridek másik haszna a heterózishatás: a megfelelően előkészített apa–anya vonalak keresztezésével olyan utód (az F1) jön létre, amely kiugró életképességgel, termékenységgel, kiegyenlített állománnyal rendelkezik. Ám a következő leszármazottnál a heterózishatás már nem jelentkezik, tehát az F1-ből szedett magból ugyan szintén paprika lesz, de a termőképessége jelentősen csökken, az F1 fajtába beépített rezisztenciák eltűnnek, a bogyó formája, esetleg színe megjósolhatatlan.

– Utalt arra, hogy a gazda számára nem elhanyagolható, mennyibe kerül a felhasznált vetőmag. Gondolható, hogy a fentebb leírt, minden igénynek megfelelő, ideális fajta vetőmagja nem lehet olcsó.

– Valóban, egy menő hibridfajta nem lehet olcsó, hisz a megalkotásába annyi innovációt, időt, pénzt, szaktudást fektettek bele, hogy ennek valahol meg kell térülnie. Az is nyilvánvaló, hogy mindig a frissen kifejlesztett, a magas színtű igényeknek leginkább megfelelő fajta a legdrágább. Szerencsére azonban a vetőmagpiacon számos vetőmagcég verseng a vásárló kegyeiért és a versengésük egyik haszna a köztük kialakuló árverseny is. Tehát némi utánajárással, netán áralkuval választhatunk szinte azonos tulajdonságú fajtákat, de olcsóbban. Ismert olyan vetőmagcég, amelyiknek olyan az árképzése, hogy a jellemző piaci árnak kb. a feléért kínálja kiváló minőségű paprikáit. Csak annyit tanácsolhatok a gazdáknak, hogy tessék fajtabemutatókra járni!

Megtakarítást érhetünk el azzal is, ha olyan erőteljes növekedésű fajtát választunk termesztésre, amelyiket 2-3 szálra lehet engedni az 1 m2-re vetített termésmennyiség csökkenése nélkül. Például: egy szálra engedve egy négyzetméterre hat darab palánta ajánlott. Két szálra metszve 4,5 darabra csökkenthető a négyzetméterenkénti palántaszám, 3 szálra eresztve pedig 4 palánta is elegendő, vagyis kevesebb vetőmaggal is beérjük.