Kárpátalja anno: Csurgovics György görögkatolikus pap, költő

82 évvel ezelőtt, 1940. augusztus 8-án hunyt el Ungváron Csurgovics György görögkatolikus pap, író, költő.

Görögkatolikus papcsaládból származott, édesapja Csurgovics János pap, édesanyja Juhászovics Teréz volt. Nyírparasznyán (Szatmár vm.) született 1864. május 2-án. Az Ungvári Főgimnáziumba járt, ahol VIII. osztályos tanulóként az ifjúsági Dayka-kör alelnökének választották. Az érettségit követően egy évig katonáskodott Bécsben, majd joghallgató lett Budapesten. 1886-ban jelentkezett a Görögkatolikus Papnevelő Intézetbe Ungváron. Teológiai tanulmányait itt és Budapesten folytatta. 1893. december 24-én szentelte pappá Firczák Gyula munkácsi püspök. 1893–1906 között Szalók (Zemplén vm.), 1906-tól 1936-ig Sámogy (Zemplén vm.) papjaként szolgált. 1936–1940 között nyugdíjasként élt Ungváron. 1910-től tb. esperes, a Vásárhelyi Esperesi Kerület esperese (1911–1936), 1919-től szentszéki tanácsos, 1936-tól főesperes volt. Azary Annát (†1960), Azary András pap és Kiss Antónia leányát vette feleségül.

Papi hivatása mellett előszeretettel írt prózai műveket és verseket. A kárpátaljai lapokban – Ungvári Közlöny, Szépirodalmi Kert, Kelet, Felvidéki Sion, Magyar Állam, Magyar Szemle – rendszeresen jelentek meg írásai. Művei közül többet megzenésített Huber Gyula, Szabó Sándor és Boksay János.

Saját verseskötete Költemények címmel jelent meg 1893-ban Ungváron. Ebben a szerelmi és hazafias költemények mellett a vallásról és a papi életéről írt verseit is közzétette.

Most abból a verséből idézünk, melyet 1892-ben írt Drohobeczky Gyula kőrösi püspökké szentelése alkalmából:

Ünnepet ül bérczes Kárpátok alján

Ős Ungvár város összes gyermeke.

Öröm danától csengve bong az erdő,

Zeng a völgyek hűs berke s ligete!

…

Mert Ungvárnak dicső és nagy fiát,

Püspök Atyánk ma püspökké avatja.

Ám e fiát Ungvár úgy szereti,

Hogy ünnepe: …neki is drága napja!

…

Nagy szellemed és áldott jó szíveddel

Hódítsd meg lelki gyermekeidet,

Hogy nevelhess Istennek és Hazádnak

Bátor, – derék és hű vitézeket!

Hogy nagy lelked, szíved, egész valód,

Melyért rajong Kárpátsorsűzte népe:

Hirdesse majd a horvátok között

Ki volt Ungvár s Megyénknek büszkesége!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma