Kárpátalja anno: Nagyberezna – utcakép a zsinagóga közelében

A nagybereznai zsidó hitközség, mint a régi jegyzőkönyvekből kiderül, 1797-ben alakult meg. Alapítói voltak: Simon ben Májer, Matiszjohu Cevi ben Mose, Cevl ben Jechiel Jicchok, Majer ben Ábrahám, Schreiber Ber és Mordecháj ben Ebimelech, nagyrészt beköltözött kereskedők. A hitközség első rabbijául Bródy Ábrahámot, a hasonló nevű híres prágai rabbi dédunokáját választották meg, aki hosszú áldásos működés után 1882-ben halt meg Nagybereznán. Az első elöljárók Weinberger Zsigmond, Feldmann Mór, Mittelmann Dávid és Hauber Jakab voltak. A hitközség első temploma 1802-ben épült, melyet többször restauráltak. A hitközség fejlődése azonban szükségessé tette egy új zsinagóga felépítését, ami 1924-ben meg is történt. A hitközségnek volt még két kisebb imaháza is. A jesiva és a Talmud Tóra is működött a községben. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa és a Bikur Cholim egylet. A hitközség anyakönyvi területéhez 36 község tartozott. Lélekszáma kb. 2500, adófizetők száma 400 fő volt. Foglalkozás szerint: 10 nagykereskedő, 10 gazdálkodó, 30 katona, 40 kereskedő,5 ügyvéd, 25 munkás, 4 orvos, 15 magántisztviselő, 80 iparos, 20 magánzó, 120 szabadpályán levő, 40 egyéb, 20 munkanélküli és 25 közadakozásból élt.
Forrás: oszk.hu