Testvéri látogatás

Évzáró látogatást tett Kárpátalján Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Molnár János főgondnok, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának presbiteri elnöke és Czibere Károly, a Református Szeretetszolgálat főigazgatója.

– A legnehezebb helyzetben adja Isten a legnagyobb megújulást – mondta köszöntőjében Balog Zoltán püspök, aki a Kárpátaljai Református Egyházban (KRE) lezajlott tisztújítás után látogatott Beregszászba, ahol találkozott a helyi egyházi vezetőkkel.

A delegációt, beregszászi székhelyű hivatalában, Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke fogadta. A találkozón részt vettek továbbá a KRE Zsinati Tanácsának jelenlegi és újonnan megválasztott tagjai. A kárpátaljai tisztújítást követően először egyeztettek az egyház vezetői az együttműködés erősítésének további lehetőségeiről.

A megbeszélésen Zán Fábián Sándor a Lukács evangéliuma 9. részéből a 23–27. verseket olvasta fel, ebben a szakaszban Jézus az önmegtagadásról és a kereszt felvételéről beszél. – Az egyházban tevékenykedő munkatársak a háborús időkben is minden szinten hűségesek maradtak – hangsúlyozta a püspök, kifejezve háláját azért, hogy az év elején történelmi jelentőségű látogatás színtere lehetett Beregszász, amikor a négy magyarországi püspök Kárpátaljára látogatott az akkor még köztársaságielnök-jelölt és egyben a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) jószolgálati nagykövete címet viselő Novák Katalinnal.

– Nem vagyunk egyedül, tette hozzá, velünk van az egész Kárpát-medence reformátussága imádsággal, támogatásokkal, adományokkal. Így tudtak itt maradni azok, akik maradtak, hűségesen helytállva a mai napig – mondta az egyházi vezető, aki kiemelte: 2022 a hálaadás éve volt egyházukban, amit a háború kirobbanása miatt csak töredékesen tudtak megélni a közösségben. 2023 a reménység éve lesz, ennek alapigéjét a Jób könyvéből idézte: „Még a fának is van reménysége: ha kivágják, újból kihajt, és nem fogynak el hajtásai.” A bizalom jegyében az egyházközségben úgynevezett Reménység pontok létrehozását tervezik, valamint telefonos lelkigondozói szolgálat elindítását Reménység vonalak elnevezéssel.

A jövőre vonatkozó célkitűzésekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy a mostani helyzetben kiemelten fontos az oktatási intézmények, valamint a diakónia szerteágazó munkájának fenntartása.

– Itt kezdtük az évet, itt is búcsúzunk tőle. Az itt maradt embereknek erőt ad a tudat, hogy az anyaország és a református egyház mindenben segíti a kárpátaljai magyarokat és az itt élő menekülteket. A keresztyén ember számára a kiutat Jézus Krisztus és az Úrban vetett reménység jelenti. Mi ezt a testvéri szót hoztuk, hogy reménykedjünk együtt és erősítsük egymást a reménységben – folytatta Balog Zoltán püspök.

Ezután a Zsinat lelkészi elnöke Isten áldását kívánta mindenkinek a reménység esztendejéhez, és kiemelte, hogy a közelmúltban lezajlott tisztújítást követően a közös szolgálat még inkább előtérbe kerülhet. A püspök arra is rámutatott: az elmúlt harminchárom évben nem nyilvánult meg ekkora áldozatkészség a Magyarországi Református Egyházon belül Kárpátalja felé. Az MRSZ munkájával kapcsolatban elmondta, a háború kitörését követően az első pillanattól jelen voltak a határ mindkét oldalán élelmiszerszállítmányokkal, jogi segítségnyújtással, tolmácsokkal. Több mint négyezer önkéntes dolgozik az Ukrajnából érkező menekültekért és Kárpátaljáért az MRSZ kötelékében. – Az igazi segítség az, amikor nem a saját érdekeimet nézem, hanem azt, hogy ki van bajban – tette hozzá.

– Mi is köszönettel tartozunk nektek, hogy itt maradtatok. Hihetetlen példa és erő vagytok, amely minket is erősít – mondta Molnár János főgondnok megjegyezve, hogy a testvértelepülések és gyülekezetek szerepe és értéke a háború kezdete óta különösen megnövekedett.

Czibere Károly főigazgató megköszönte az MRSZ felé megnyilvánuló bizalmat. Rámutatott, hogy az elmúlt időszak mennyire megerősítette a magyarországi reformátusok Kárpátalja-tudatát.

A tanácskozás nagy része gyertyafényben zajlott, mivel sok más alkalomhoz hasonlóan reggel óta szünetelt az áramszolgáltatás.

A délután folyamán Balog Zoltán, Molnár János és Czibere Károly útnak indították Kelet-Ukrajna felé az MRSZ adományokkal megtöltött teherautóját, majd a 2013 novemberében indult beregszászi Krízisközpontot keresték fel, amelyet a KRE Diakóniai Központja tart fenn. A létesítmény az eltelt időszakban több száz anyának és kisgyermekének, továbbá bántalmazott nőknek adott oltalmat. Céljuk, hogy ideiglenes otthont biztosítsanak számukra, felkarolva a fiatal, egyedülálló anyákat, hogy kilátástalannak látszó helyzetükben se döntsenek a terhességmegszakítás mellett, illetve megszületett gyermeküket ne hagyják a kórházban. Védelmet adnak ezenkívül krízishelyzetben lévő, férjüktől, élettársuktól testi, lelki bántalmazásnak kitett nőknek. Az otthonban biztonságos és kiegyensúlyozott környezetben nevelhetik gyermekeiket, emellett segítséget kapnak ahhoz, hogy saját lakást, munkahelyet találjanak.

A háború második hetétől folyamatosan elszállásolják a belső menekülteket is, ahol a háború elöl ide érkező ukránok is megtapasztalhatják a befogadó szeretetet. A delegáció beszélgetett ezenkívül egy, a Krízisközpontban élő négygenerációs családdal is.

A délután hátralevő részében egy munkácsi hatgyermekes nevelőszülős családdal találkoztak, majd Menyhárt István lelkipásztorral megtekintették a mezővári Immánuel Cigány Óvodát, amely a háború kitörése után menekültszállásként is működött.

Mezőváriban több mint húsz éve folyik cigánymisszió és gyermekmunka. Ebből a tevékenységből nőtt ki a gyermekek óvodai foglalkoztatása nyolc munkatárssal. Az intézményben húsz óvodással és tizennyolc-húsz napközissel foglalkoznak. A helyszín gyülekezeti házként is szolgál, ahol vasárnaponként istentiszteletet, hétköznap pedig bibliaórát tartanak.

Egy napközben adott interjújában Balog Zoltán püspök felidézte: – Az isteni csoda legfontosabb jellemzője, hogy a rosszból jót tud kihozni. A rossz háborúból az a jó származik, hogy most még közelebb érezzük magunkhoz Kárpátalját, mint akár egy vagy tíz éve. Bár együtt vagyunk az egész Kárpát-medencei reformátussággal, mégis gyülekezeteink életében a segítségnyújtáson kívül az imádságban is meghatározó volt Kárpátalja sorsa.

Forrás: reformatus.hu

Kép: Fábián Zoltán, reformatus.hu