Sisi és a népművészet
Sisi és a népművészet a csipke vonzásában címmel nyílik kiállítás március 30-án a Hagyományok Háza Corvin téri székházában. A rendhagyó tárlatról dr. Czingel Szilvia néprajzkutatót, az Intézmény Magyar Népi Iparművészeti Múzeumának vezetőjét kérdeztük.
„A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum raktáraiban az egykori Háziipari Szövetkezet anyagai is megtalálhatók. A polcok között tallózva olyan kincsekre bukkanhatunk, amik a nagyközönség előtt eddig még rejtve voltak. Ezek egy részét használtuk fel legújabb bemutatónkhoz.
A Sisi és a népművészet a csipke vonzásában című kiállítás összeállításával azt szerettem volna demonstrálni, hogy a főúri, arisztokrata hölgyeknek milyen fontos szerep jutott a népművészet újrafelfedezésében.
Erzsébet magyar királyné, Sisi 1881-ben az Országos Nőipari Kiállításon látott először kalotaszegi bokályokat, varrottasokat, s ez olyan élményt jelentett számára, hogy megkérte felolvasónőjét, s egyben bizalmasát, Ferenczy Idát, hogy a Hofburgban egy magyaros szobát rendezzenek be.
Ferenczy kapcsolatba lépett Gyarmati Zsigánéval, Kalotaszeg nagyasszonyával, s megkérte a bánffyhunyadi nemes hölgyet, hogy viseleteket, lepedőket, varrottasokat gyűjtsön a magyaros szobába, s ugyancsak állítson össze kelengyéket Sisi leányainak.
Az ötletet tett követi, s Kalotaszegen elkezdődött egy, mai szóhasználattal: falukutatás. A falusi asszonyokkal előkerestették régi viseleteiket, s mintegy újra felfedezték Kalotaszeg vidékét.
Ezzel összefüggésben Sisit tájékoztatták, hogy a háziipar fejlesztésével munkalehetőséget is teremthetnek. Ennek nyomán egy királyi rendelettel huszonöt szövőszéket küldtek a Monarchia különböző falvaiba, így az ottani asszonyok megélhetéshez is jutottak.
A mag jó talajba hullott. Izabella főhercegnő, Frigyes főherceg feleségeként Pozsonyból például ellátogatott Ciffer környékére, s a különböző szlovák falvakban háziipari egyleteket alapított. Itt is előkerültek a ládákból a régi hímzések, szőttesek, amik készítését az asszonyok újratanulták. Izabella főhercegnő kezdeményezése azért is fontos, mert fényképezett is, például Mezőkövesdről egy forrásértékű fotósorozat maradt ránk.
A kiállítás a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum és más gyűjtemények anyagából táplálkozott. Egy csipkerészt is kiállítunk, ami a tárlat elnevezésében is megjelenik, hiszen Sisinek is gyönyörű csipkéi voltak, s azt is be tudjuk mutatni, hogy a főúri csipkékből hogyan kerül át a díszítés a népi iparművészetbe.
Az elmondottak alapján a látogatók a csipkék mellett matyó, kalotaszegi textileket is megtekinthetnek, amiket a már említett Háziipari Szövetkezet az eredeti minták alapján készített el. Egy magyaros szobát is bemutatunk, ami nem azonos az eredetivel, mivel…, valljuk be – a Hofburgban ugyan nemes céllal, de szakemberek bevonása nélkül berendezett helyiség – igencsak giccses lehetett.
A kiállítás összefogás eredménye, lesz például zenei installáció, mivel Sisi nagyon szerette a magyaros kávéházi muzsikát. A Nemzeti Filmarchívum felvételei is kötődnek a bemutatóhoz, s a filmkockákon visszaadják a kor egyedi hangulatát.”
Információk: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/program/sisi-es-nepmuveszet-csipke-vonzasaban
Társintézmények: Néprajzi Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Postamúzeum, Halasi Csipkeház, Gödöllői Királyi Kastély, Túri Fazekas Múzeum, Magyar Nemzeti Filmarchívum, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék Rajz- és Fotótára, BTK Zenetudományi Intézet, Gramofon online.
Dr. Csermák Zoltán