Nagyböjti gondolatok (22.)

„Mit is kellene csinálnom, hamarjában? … Megírni azt a regényt, amelyre húsz éve készülök, s két tucat könyvet írtam közben, hogy elodázhassam e feladatot, elutazni Kínába és Grönlandba, családot alapítani, legalább három gyermekkel, s függetlenül élni közben, mint Robinson és Casanova, elolvasni azt a három-négyezer kötet könyvet, melyek ismerete nélkül nem tudhatok az ember múltjáról és jelenéről semmi biztosat, pénzt gyűjteni, hogy független legyek, s leszokni minden anyagi igényről, hogy még függetlenebb legyek, megbarátkozni a halállal és megszeretni az életet… Ez minden, amit meg kellene valósítani, amit nem lehet elodázni többé, aminek birtoka vagy valósága nélkül értelmetlen és fölösleges az élet, ez minden, ami kötelességem s amire szükségem van, hamarjában. Mikor a halál közeledik, egyszerre kapkodni kezd az ember, mint az utas, aki öt perccel indulás előtt veszi észre, hogy ideje elmúlt és még nem csomagolt be. Gyorsan, szedjük össze az életet, hamarjában!”
/Márai Sándor/
Forrás: blogspot.com