Szlovákia után Ukrajnával is válságosra fordul a kapcsolat

Nem kis botrányt váltott ki a két ország között a kárpátaljai magyar konzulátusról szinte egyenesen az ukrán biztonsági szolgálatra (SZBU) vitt és – nem tisztázott eszközökkel – kihallgatott magyar nemzetiségűek ügye.

Amint azt korábban hírül adtuk, az ukrán titkosszolgálat megfigyelés alatt tartotta az ungvári magyar konzulátust: pontosabban azokat az ukrajnai magyarokat, akik vélhetően a honosítás miatt látogattak az ukrajnai magyar konzulátusra. Az ügy egyre szélesebb körben vált ki vitákat nem kizárva, hogy akár az ukrán-magyar kapcsotokra is hatással lesz.

Megfélemlítés, mint a régi időkben

Miként azt Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős államtitkár május 3-án a magyar parlamentben szóvá tette, az elmúlt héten több kárpátaljai magyar is beszámolt az SZBU szovjet időket idéző zaklatásáról. A hírek szerint a kihallgatás több óráig is eltartott, miközben a vádlottak ügyvédi védelmet nem kérhettek. A kérdések természetesen az egyszerűsített honosításra vonatkoztak, hiszen – az alkotmány szerint – Ukrajnában nincs lehetőség több állampolgárság felvételére.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) még a hét elején nyílt levelet intézett az ország államfőjéhez, Viktor Janukovicshoz, kérve a ,,megfélemlítési akció” leállítását. Bár elnöki kampányában az államfő a kisebbségek védelmezőjeként lépett fel, azóta nem sok pozitívumot tudnak az érintettek a számlájára írni. Éppen ezért nem meglepő, hogy idáig nem született az ügyben sem konkrét válasz, sem konkrét intézkedés.

A budapesti székhelyű Emberi Méltóság Tanácsa nyilatkozatban ítélte el az SZBU ,,inkorrekt módszereit”, amelyek a magyarok zaklatására irányulnak. Ezek ugyanis sértik a kárpátaljai magyarság méltóságát, veszélyeztetve annak jövőjét. Közétett nyilatkozatában a szervezet felszólította az ukrán kormányt arra, hogy tegyenek meg mindent a magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok jogainak védelme érdekében.

Az államérdek szolgálatában

Mindeközben az érintett biztonsági szolgálat szerint a kárpátaljai magyarok kihallgatása megfelel mind az ukrán előírásoknak, mind pedig az államérdeknek – idézi Marina Osztapenkot, az SZBU szóvivőjét a Kárpátinfo.

Az ,,ukrán érzelmű” pártok sem hagyták szó nélkül az ügyet: Ivan Zajec, a nacionalista Ukrán Néppárt elnökhelyettese és parlamenti képviselője nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a kettős állampolgárságot egyenesen büntetni kellene. Azt a tényt, hogy Ukrajnában nincs lehetőség erre, szerinte minden szomszédos országnak tiszteletben kellene tartania.

,,Kettős mérce”

Kérdés, hogy mennyire van tisztában az idézett politikus azokkal a becslésekkel, miszerint több száz román, illetve több tízezer orosz nemzetiségű ukrán állampolgár bír ukrán állampolgárságán kívül egy másik országéval is. Semjén Zsolt erre is felhívta a figyelmet, hiszen a magyar kormány tudomása szerint ezeket a nemzetiségeket semmiféle retorzió és zaklatás nem érte. A ,,kettős mérce” szófordulat alkalmazásával ismét a magyar nemzetiségűeket ért elítélendő negatív diszkriminációra tért ki.

Nem jár mindenkinek?

Az Ukrán Néppárt mellett az ultranacionalista Szvoboda Párt is helyeselte az SZBU intézkedéseit. A nem éppen független háttérrel rendelkező – ukrán és orosz titkosszolgálatok által segített – párt nem csupán parlamenti vitát kezdeményezne az ügyről, hanem a KMKSZ az ukrán állam szuverenitását aláásásó és egyéb sovén revansista tevékenységeire figyelmeztet a Kárpátinfo beszámolója alapján.

Alapos tényfeltárásra van szükség

Mindeközben Budapesten az urkán állam függetlenségének 20. évfordulójára szervezett tudományos konferencián Ukrajna budapesti nagykövete óvatosságra intett – szerinte ugyanis először tisztázni kell, hogy valós információk kerültek-e a sajtóba. Elmondása alapján ismerve az SZBU kapacitásait nem lehet szó több ezer ember zaklatásáról – igaz, erről nem is volt szó.

A tényfeltárás szükségét hangsúlyozta Martonyi János magyar külügyminiszter is, aki hajdani ukrajnai látogatása után megnyugtatással közölte, hogy az ukrán-magyar kapcsolatok kiegyensúlyozottak és biztos alapokon állnak. Még a magyar állampolgársági törvény módosítását sem utasította vissza Ukrajna olyan felháborodással, mint azt Szlovákia tette. A magyar külügyér akkor a következőképpen nyilatkozott: ,,ott (Ukrajnában) is találtunk megoldást, mert kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymás szabályozásait, és ügyelünk arra, hogy egy ilyen eltérés semmiféle negatív hatást ne gyakoroljon a kétoldalú kapcsolatokra”.

Sajnos az elmúlt napok eseményei nem támasztják alá ezt a kijelentést. Mivel Semjén kilátásba helyezte, hogy Magyarország fel fog lépni az érintettek védelmében, kérdés csak az, hogy milyen irányt vesznek mindezek fényében a két ország közötti magasszintű kapcsolatok.

 Forrás: kitekinto.hu