KMKSZ alapszervezeti gyűlések megyénkben

Lassan végéhez közelednek a KMKSZ alapszervezeti közgyűlései. A Szövetség középszintű szervezeteiben tartott közgyűléseken az alapszervezeti elnökök számoltak be az elmúlt év történéseiről.

Koncházán Végső Sándor beszámolt arról, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél (BGA Zrt.) nyert pályázatból hintát vásároltak az óvodának, s az intézmény részére több más használati eszközt is beszereztek. Elmondta, hogy a tavaly őszi parlamenti választásokon Koncházán a 2010-esnél jobb eredmény született. A kö­zeljövőben az alapszervezet teleházátadásra készül.

Tégláson Necze Sándor elmondta, hogy egy nyertes pályázat eredményeként honismereti kiránduláson vettek részt. A KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének segítségével táncházat szerveztek, s a községben kétszer is előadást tartott a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház. Ősszel második alkalommal szervezték meg a Hagyományőrző Szüreti Napokat. Pozitívum még, hogy helyben is elfogadásra került a nyelvtörvény. A jövőben vőfélytalálkozót és szüreti napokat szerveznének, s egy beregvidéki kirándulást is terveznek.

Palágykomorócon And­rej­csák-Tóth Anetta fontos kulturális eseményként emelte ki a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház május 7-i előadását. Október 17-én a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete támogatásának jóvoltából átadták a palágykomoróci tájházat. Szó esett a „Szülőföldön magyarul” pályázatról, melynek kapcsán már folyik a pályázati adatlapok begyűjtése. Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke beszámolt a járásban történt rendezvényekről, valamint a pályázati lehetőségekről.

Kisszelmencen Mitro Ambrus elmondta: a község egyik legnagyobb problémája a kultúrház hiánya. Szeretnének pályázati forrásból egy játszóteret létrehozni, Szürtével, Palágykomoróccal és Gáloccsal pedig nemzetközi kispályás labdarúgótornát szerveznének. Az elnök az összefogás fontosságára mutatott rá, rávilágítva arra, hogy a kárpátaljai magyarságot jelenleg legjobban a széthúzás gyengíti.

Rafajnaújfaluban Demeter István a rendezvények közül kiemelte a kétnyelvű falunévtábla avatását. Az első osztályos tanulókat a BGA Zrt. révén ajándékcsomaggal lepték meg, s a közelmúltban farsangi bált is szerveztek. Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének (KMKSZ BKSZ) elnöke politikai tájékoztatása mellett a pályázati lehetőségekről szólt, és a helyi gazdák figyelmébe ajánlotta a „Pro agricultura Carpathica” Megyei Jótékonysági Alapítvány szolgáltatásait. A közgyűlésen titkárváltás is történt: az alapszervezetben ezt a tisztséget a jövőben Demeter Margit helyett Szűcs Éva látja el.

Gáton Lőrinc Ágota tevékenységük kapcsán a Mikulás-napi ajándékosztást, valamint a színházi előadások megszervezését emelte ki. Király Katalin, a KMPSZ helyi alapszervezetének elnöke a „Szülőföldön magyarul” pályázatot ismertette, majd a közgyűlés végén átadták a megújult tagsági igazolványokat.

Jánosiban Sin Béla elmondta, hogy tavaly honismereti kiránduláson vettek részt, melynek alkalmával a szolyvai emlékparkban koszorúztak: az elhurcoltakról a későbbiekben a történelmi egyházakkal közösen is megemlékeztek. Az elnök a tavalyi választások eseményeit és eredményeit is ismertette. A közelmúlt legjelentősebb eseményeként a KMKSZ BKSZ farsangi bálját említette meg, melynek Jánosi adott otthont.

Guton Balogh Attila kiemelte a település létrejöttének 700. évfordulója tiszteletére szervezett ünnepségsorozatot. Sin József, a KMKSZ BKSZ elnöke elmondta, hogy a Keleti Partnerség program keretén belül a helyi általános iskolában kicserélték az ablakokat és az ajtókat. A közgyűlés végén az alapszervezet aktivistái nőnap alkalmából felköszöntötték a hölgyeket.

Haranglábon Hidi Olga beszámolt arról, hogy az alapszervezet is részesült Schmitt Pál adományából, melyet a községi óvoda tatarozására és felújítására fordítottak. Az alapszervezet a falunap megszervezésébe is besegített.

Borzsován Buzási István örömtelinek nevezte, hogy a községben is elfogadásra került a nyelvtörvény. Tavaly Szent István napján emlékezetes Borzsa-parti pikniket szerveztek. A közeljövőben tervezik a teleház további fejlesztését. A tagság a székely autonómiakérdés kapcsán üdvözölte a marosvásárhelyi eseményeket. A közgyűlésen jelen volt Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, akit a jelenlévők örömmel fogadtak, és számos kérdést intéztek hozzá.

Mezőváriban Berki Károly beszámolt arról, hogy az alapszervezetnek számos anyaországi településsel és szervezettel sikerült jó kapcsolatokat kiépítenie. Ennek révén mezővári gyerekek egy csoportja egyhetes táborozáson vehetett részt az anyaországi Fülesden, az iskolának pedig Dunaszerdahelyről érkezett felajánlás harminc iskolai asztal és hatvan szék formájában. Az elnökség az aktivisták részére emellett bécsi utat is szervezett. A nyelvtörvény kapcsán Berki Károly az ezzel kapcsolatos állampolgári jogokról szólt. A közgyűlésen jelen volt Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Sin József, a KMKSZ BKSZ elnöke, akik számos aktuális téma ismertetése mellett válaszoltak a tagság kérdéseire.

Beregdédában Juhász Katalin elmondta, hogy az alapszervezet eljuttatta a helyi első osztályosok részére a KMPSZ taneszközcsomagját. Részesültek a Schmitt-adományból, melyből a helyi óvoda konyháját újították fel. A tavaly őszi parlamenti választások kapcsán elhangzott, hogy a 73. sz. választókerület magyarlakta falvaiból Déda a legjobbak között szerepelt. A tagság Kovács Miklóshoz, a KMKSZ elnökéhez, valamint Sin József középszintű KMKSZ-elnökhöz számos kérdést intézett. Ezek között szerepelt a magyar igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés, valamint a dédai határátkelő kérdése.

Beregrákoson a tagság megemlékezett a közelmúltban tragikus autóbalesetben elhunyt Balla házaspárról: a férj, Balla Béla a citerazenekar vezetője volt. Majd Tóth Margit beszámolójában elmondta, hogy a tagság létszáma 425 fő. Részesültek Schmitt Pál adományából, melyből felújítják a magyar tantermet. Az alapszervezet a református egyházzal közösen pályázatot nyert: ebből a kajdanói temetőben kopjafát állítanak a közeljövőben. Az első osztályosokat a KMKSZ ajándékával lepték meg. Az alapszervezet elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik a tavalyi választásokon szavazatukat Gulácsy Gézára, a KMKSZ jelöltjére adták. Tóth Margit az oktatási-nevelési támogatás követelményeit, valamint az ezzel kapcsolatos változásokat is ismertette.

Munkácson Gajdos Olga beszámolt a tavalyi évben a podheringi emlékműnél tartott március 15-ei ünnepségről. Az alapszervezet az aradi vértanúkról és a sztálinizmus áldozatairól is megemlékezett. Elhangzott, hogy az alapszervezetnek jó a viszonya a történelmi egyházakkal, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetséggel (KáMCSSZ) és a polgármesteri hivatallal is. Szívügyüknek tekintik a helyi magyar közösség művelődését elősegítő magyar könyvtár sorsát: alapítványi támogatásból sikerült felújítani az intézmény homlokzati részét.

A tavalyi választások kapcsán elhangzott, hogy a magyar jelöltre leadott voksok száma a 2010-esnek a kétszerese lett. Gajdos Olga felhívta a szülők figyelmét a magyar nyelvű oktatás megmaradásának fontosságára, melynek fontos feltétele a magyar gyerekek magyar iskolába íratása.

A közgyűlésen jelen volt és tájékoztatót tartott Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke.

Visken Krüzsely Tibor tartott beszámolót. A közgyűlésen szóba került a Visken tervezett aranyfeldolgozó kérdése. Mint elhangzott, az ebben érdekelt cég korábban lakossági fórum keretében ismertette terveit, ígéreteit. Ezek szerint a hetven kilométerről ide szállított ércet az egykori higanygyár területén dolgoznák fel: ez napi 250 tonnát jelentene. A tagság – a nagymuzsalyi aranybányaügy korábbi eseményeit is figyelembe véve – egyetértett abban, hogy ez beláthatatlan következményekkel járna, melyet meg kell akadályozni. A közgyűlésen jelen volt Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, aki politikai tájékoztatása mellett egyetértett a viskiekkel: tanulva a muzsalyi példából, meg kell akadályozni az aranyfeldolgozó elindítását.

Szvidovecen az iskola tanulóinak nőnapi köszöntője után Poljancsuk Erika beszámolt arról, hogy a településen mintegy hetven magyar él, akik közül hatvanan tagjai a KMKSZ-nek. A kis közösség elsősorban a templomban gyűl össze, ahol magyar szót hallhatnak. Rendszeresen megtartják az anyák napját, a Mikulás-napot, karácsonykor közösen köszöntik egymást. Azon vannak, hogy újraélesszék a közösség hagyományos betlehemes játékát. A gyűlésen jelen volt ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, aki válaszolt a felmerült kérdésekre. Arra biztatta a jelenlévőket, hogy minél többször legyenek együtt, és ezeken az alkalmakon csak magyarul beszéljenek: ez ugyanis hozzájárulhat a döntő többségben ukrán nyelvű közegben élő kis magyar közösség nyelvének megőrzéséhez.

Kőrösmezőn Franc János elnök elmondta, hogy 2012 végére az alapszervezet 162 tagot számlált. Beszámolójában a hagyományos rendezvények mellett ismertette a tizenegy éve működő magyar iskola helyzetét. Sajnálatos tény, hogy az elmúlt évben nem indult magyar első osztály, ugyanis színmagyar családok sem ide íratták be gyermeküket. A jelenlévők állást foglaltak amellett, hogy azoknak a KMKSZ-tagoknak, akik nem íratják magyar iskolába gyermeküket, a KMKSZ nem állítja ki a vízumkérelmet. Vizauer Magdolna tanítónő hozzászólásában elmondta, hogy a magyar iskola épületében működő óvodában jelenleg 68 gyerekkel – nagy többségük ukrán nemzetiségű – foglalkoznak, míg a magyar iskolában a 2–5. osztályban összesen 37 gyermek tanul. Elgondolkodtató adatok. Bizakodásra adhat okot azonban az, hogy a Técsői Református Líceumban kilencen tanulnak tovább a magyar iskolából. Ifj. Sari József a kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: segítséget különböző helyekről kérhetünk és kaphatunk, de ehhez előbb-utóbb eredményeket is fel kell mutatni. A közösség feladata, hogy megértse és megértesse mindenkivel: addig vagyunk magyarok, amíg kiállunk magunkért.