Kárpátalja anno: a Szmutkó testvérek
Egy rövid ideig Beregszászban élt és tevékenykedett a Szmutkó testvérpár, Emil és Etelka. Emil, aki római katolikus papként szolgált a városban, és Etelka, aki íróként, színészként kapcsolódott be a Vérke-parti város kulturális életébe.
Életükről méltatlanul keveset tudunk.
Szmutkó Emil 1905. május 12-én született Nagybereznán. Teológiai tanulmányait Kassán folyatta. 1929. február 17-én szentelték római katolikus pappá Beregszászban, melynek híveit rövid ideig szolgálta. 1930-ban már Pálóc és Dobóruszka, 1931-ben Tiba papja. 1933. március 17-től a csicseri egyházközségben működött plébánosként. Itt hunyt el a II. világháború alatt, 1944. november 23-án. A helyi római katolikus templom kertjében nyugszik. A visszaemlékezések szerint a II. világháború alatt híveiért, azok megmeneküléséért ajánlotta fel életét. A plébánia szomszédságában lévő ház pincéjében alakított ki óvóhelyet. A bombázás alatt egyedül őt érte találat, melynek következtében néhány órán belül meghalt.
Emil atya életéről testvére, Szmutkó Etelka írt könyvet Leborulok oltárodnál címmel. Etelka már fiatal kora óta foglalkozott vers- és prózaírással, valamint tagja volt a beregszászi amatőr színtársulatnak. A lélek énekel című könyve 1930-ban jelent meg Beregszászban. Szintén az ő műve a Rozsnyón megjelent Szegények kenyere, melyben szociális gondolatokat fogalmaz meg fiatal lányok számára levél formájában.
A Határszéli Ujság 1928. július 22-i száma is közölte az egyik Beregszászban írt versét:
Nyár-időben
Forró sugarak érlelnek
Bimbókat virágcsokorrá.
Oly szép, gyönyörű mindenik,
Lelkem egyenkint csókolná…
Lenge szellő billentése
Illathullámmal simít meg.
S az álmok színes meséje
Mesélni kezd a gyermeknek
Reményről, tavasz, nyártűzről
S érzem, hogy sírni nem tudnék,
Csak beszélni az örömről,
Mig csak álomba szunnyadnék.
Mert vétek jajgatni nyáron:
A virág szeretni tanít meg,
Bár nemsokára a fákon
Az ősznek világa dereng.
De addig ünnep van,
szent nyári Lélek ünnepe Istenhez.
Most minden testvércsókra vár
S közeledik megértéshez.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma