Nemzeti kisebbségi jogok Ukrajnában – Orosz Ildikó beszámolója
Nemzeti kisebbségi jogok Ukrajnában címmel tartottak fórumot Krakkóban szeptember 27-28-án. Az eseményen többek között részt vett Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a megyei tanács oktatási, tudományos, kulturális, egyházügyi, ifjúsági, sport-, nemzeti kisebbségi és információs bizottságának elnöke is.
Orosz Ildikó a kárpátaljai magyarság képviseletében szólalt fel. Előadását három kérdés köré csoportosította. Elsőként kifejtette, hogy milyen jogokkal rendelkeztek az Ukrajnában élő kisebbségek 1991 és 2017 között. Második pontként elmondta, hogy milyen jogok maradtak meg a 2017 utáni folyamatban, kiemelve a 2021-es évet. Ekkor zárult le az a jogalkotási folyamat, amely új megközelítésben kezeli a kisebbségeket. Az előadása harmadik részében pedig felhívta a figyelmet arra, milyen jogokat biztosít Magyarország a területén élő kisebbségeknek. Ez utóbbi témát a Volodimir Zelenszkij elnök beregszászi látogatása kapcsán hozta fel. Ugyanis az államfő kárpátaljai útja során elmondta: Ukrajna mindent megad az országban élő kisebbségeknek, amit Magyarország is biztosít a területükön élő ukrán kisebbségeknek. Ugyanezen kijelentését a Novák Katalin köztársasági elnökkel való találkozása során is elmondta.
Orosz Ildikó kiemelte, hogy Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa is reagált előadására. Az ombudsman szerint, Ukrajnában kisebbségi kérdésben nem lehet probléma. Mint mondta, egy panasz sem érkezett hozzájuk ezzel kapcsolatban.
Az elnökasszony felhívta a figyelmet arra, hogy egy jogállamban élünk, és a jog adta lehetőségekkel élni kell. Nagyobb figyelmet kell erre fordítani, és írni az ombudsmannak, ha bárkit jogsértés ér.
Ezt követően Dmitro Lubinec arról is szót ejtett, hogy Ukrajnában mintegy 80 magyar tannyelvű iskola működik, míg Magyarországon egy ukrán nyelvű sincs. Ennek kapcsán Orosz Ildikó elmondta, hogy:
– Itt a jogokat kell szinkronba hozni. Amennyiben elnökünk valóban komolyan gondolta korábbi kijelentését, akkor adjuk meg a lehetőséget és térjünk vissza ahhoz az állapothoz, ami Magyarországon is van.
Az elnökasszony azt is kiemelte, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség nem menekült státuszban szerepel Ukrajnában, mint ahogy azt az ombudsman nyilatkozataiból kiszürhető.
– Mi ukrán adófizető állampolgárok vagyunk. Úgy gondoljuk, hogy az oktatási intézményeinket és hálózatainkat nem kegyként kell fenntartania az államnak, hanem az állampolgárok adóiból kell visszacsepegtetni, és visszaadni a lehetőséget az anyanyelvi oktatásra.
Orosz Ildikó szót ejtett továbbá a nemzeti szimbólumok használatának korlátozásáról Kárpátalján.
– Egy törvény sem tiltja a nemzeti szimbólumok használatát. Ennek ellenére számos olyan eset történt, ahol mégis megtiltották. Ilyen például a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola esete is.
Az ombudsman azzal reagált erre a felvetésre, hogy Ukrajnában nem illendő és nem szabad más országok szimbólumait használni.
Orosz Ildikó felhívta a figyelmet, hogy Európában nem tiltják a nemzeti szimbólumok használatát. Szeretettel fogadják az ukrán menekülteket, akik saját himnuszukat éneklik a főtereken, zászlójukat lengetik, és pénzt gyűjtenek a hadsereg támogatására.
– Ezekhez az európai normákhoz illik nekünk is igazodni. Úgy gondolom, ha Ukrajna az Európai Unióhoz akar csatlakozni, akkor tartsuk be az európai normákat is. Bízom benne, hogy ez a fórum egy lépéssel közelebb vitt ahhoz, hogy az álláspontok is közeledjenek az európai álláspontok felé
– zárta gondolatait Orosz Ildikó.
Az esemény az Európa Tanács és az Európai Unió közös támogatásával valósult meg.
Mondik Márta