Verbőczy Antal: A kényelem matricái

A kényelem matricái
kirajzolódtak
fonnyadt ülőgumómra
és elhagytak mind a jegenyék,
ott hagytak az országúton
tétova távlatokkal.

Majd rohanni kezdtem,
mert bevégezetlen születésem
elmúlás szájízét,
hiába öblögettem
a holnap jelszavaival,

rohanni kezdtem,
mert utol kell érnem
a tengerek szélén lemenő Napot
s fáradt sugaránál fogva
kilencvenfokos szögbe visszahelyeznem.

Rohanok,
hogy fáradt testembe
új kenyérként haraphassatok
a hetedik napon.

Nyitókép: Kárpátalja.ma