Petri György: Hazatérők

Hajlik a füst, lelapulnak az alkonyi ködben az álmok,
párás villamosok tülekednek a mélyvizi fényben.
Elfeledett arcok vonulása a zaj menetében.
Ó, ez a buszdöcögéstől s megfáradtságtól dajkált szomorúság –
cekkerben cipelik napi gondjuk, a húst meg a krumplit.
Sírós ablakaikban elázik a lomha tekintet,
és gyűrött, sietős újságlap közt zizeg arcuk.
Késő. Ásit a vágy, ölelésük is álmos,
és szemeik sarkában a fény most reggelig alszik.
Vizes pohárban kel a nap.

Szolnok Megyei Néplap, 1962. nov. 11.

Nyitókép: AI-illusztráció