Öt dolog, ami segít a hívő embernek várakozni
Életünk mindennapi része a várakozás, hiszen szinte a gyermekkorunktól egészen az utolsó lélegzetvételünkig valamire mindig várunk. Jobban belegondolva a várakozás célt is ad az életünknek. Van, hogy örömmel tölt el minket, felpezsdülünk tőle, és van, hogy annyira nehéz, hogy úgy érezzük beleroskadunk.
A hívő ember legnagyobb várakozása: Jézus második eljövetele. Szoktál erre gondolni, amikor öröm vagy nehézség van az életedben? Ugyan a napot és az órát nem tudhatjuk, de Ő megígérte: helyet készítek nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket. Ha ez a nap holnap lenne, te vajon kész lennél a találkozásra? Számítana-e az, ami most blokkolja az örömödet, számítana-e az, hogy milyen földi dolgoknak vagy a birtokában? Vagy inkább gyorsan elkezdenéd rendezni az életed, hogy ne szégyenkezve állj az Úr Jézus elé azon a dicső napon?
Hoztam neked 5 egyszerű dolgot, ami ezt a várakozást megkönnyítheti:
1. Légy csendben, és várj az Úrra!
Első olvasásra egyszerűnek tűnik csendben lenni és várni. Viszont ez nem a tétlen csendet jelenti, inkább a meghitt Istennel töltött időt. Hogy amikor körülötted tombol a világ, te mégis időt szánsz arra, hogy többet légy Isten közelében, az Ő igéjét boncolgatva. Így megtapasztalod milyen csodás Navigátorod van.
2. Maradjatok ébren és imádkozzatok!
Jézus azt kérte a Gecseméné kertben a gyötrelmei között, hogy a tanítványai virrasszanak Vele. Erre nem Neki, inkább a tanítványoknak volt szüksége. Nekünk is ébernek kell lennünk, hiszen rengeteg veszély leselkedik ránk, amiket sokszor észre sem veszünk a világban. Olyan könnyű lekanyarodni a keskeny útról, de a visszatérés már nehezebb. Nekem például kisgyermekes anyaként könnyű volt elszokni az alkalmakról, kibújni a feladatok, a szolgálati lehetőségek alól, mondván, ez nekem most nem fér bele, de kis idő múlva már azon kaptam magam, hogy megszoktam így. Természetesen van prioritás minden élethelyzetben, de soha nem szabad, hogy az ajándék fontosabb legyen az ajándékozónál.
3. Ne hallgasd el, amit megértettél!
Nem szeretünk konfrontálódni, ezért sokszor inkább elhallgatjuk az Úr igazságát, mert úgy érezzük az adott helyzetben vagy társaságban nincs ott a helye. Nem azt mondom, hogy folyamatosan hosszú prédikációkat mondjunk, oktassunk ki másokat, hanem inkább a viselkedésünkkel, a gesztusainkkal az Úr Jézus arcát mutassuk fel, azt a szeretetet, amit Tőle kapunk, és Ő majd ad alkalmas időt a szólásra is. De ehhez kell a te engedelmességed is. Ne tartsd magadban azt, amit te is kaptál! Könnyen meglehet, hogy téged akar felhasználni Isten egy másik ember megtérésében, ne akadályozd ezt, szólj, cselekedj és szeress oda másokat Jézushoz.
4. Önmagatokat vizsgáljátok meg!
Az önvizsgálatot szívesen mellőzük az életünkből, mert nehéz beismerni a saját hibáinkat, tévedéseinket, rossz szokásainkat. De szeretjük vagy sem a hívő élet megköveteli az önvizsgálatot. És nemcsak a bűnbánati heteken kell ezzel élnünk, hanem minden nap meg kell mosni a lábunkat, le kell tenni az aznapi terhet, hibát, bűnt, gonosz gondolatot, haragot és egyéb mérgező dolgot Isten elé. Az életünkben ugyanis a megtűrt bűneink idővel nagyon károsak tudnak lenni.
5. Gondolj többet a Vőlegényre!
Az esküvőre mindenki örömmel gondol és izgatottan készülődik. Jézus a jegyeseinek nevez bennünket, ami egy igazán bensőséges, szoros kapcsolat. És bár a nagy nap dátumát nem tudjuk, miért nem élhetnénk a mennyei vőlegényre való örömteli várakozásban?
A világban számtalan jele van annak, hogy az utolsó időket éljük. Éld meg úgy a várakozást, Kedves Olvasó, hogy amikor majd eljön az idő, és te megállsz Jézus előtt, akkor a jobb keze felől légy besorolva, és meghalld amint azt mondja neked is: „Gyertek én Atyám áldottai, örököljétek ezt az országot!”
Minden nehézség és nyomorúság ellenére ami itt a földön ér, fókuszálj a Célra, és légy résen: az Úr közel!
Balázs Krisztina
Forrás: teso.blog