„Szóljon 100 harang a békéért!” – különleges adománygyűjtő akciót hirdetnek a magyar johanniták

Nagyszabású karitatív akciót indít a Johannita Rend Magyar Tagozata, amely megalapításának 100. évfordulóján 100 kárpátaljai templom támogatásához keres támogatókat. Az elhúzódó orosz-ukrán háború miatt a kárpátaljai gyülekezetek ugyanis egyre nehezebben tudják biztosítani a templomok áramellátását és fűtését – ha nem kapnak segítséget, egyre több harang némulhat el.

 „Az elhúzódó orosz-ukrán háború drasztikusan átalakította a kárpátaljai falvak és városok mindennapjait: a településeken alig maradtak férfiak, sok család Magyarországra vagy Nyugat-Európába menekült, otthon leginkább idősek, nyugdíjasok maradtak. Mindez a kárpátaljai gyülekezetek életére is hatással van. A szovjet időszak óta a templomok fenntartását a perselypénz, vagyis a gyülekezet tagjainak adományai biztosítják. Ám mivel a hívők egy része a háború miatt kénytelen volt elhagyni otthonát, egyre nehezebben tudják biztosítani a templomok fűtését, áramellátását – félő, hogy a következő időszakban egyre több településen némulnak majd el a harangok” – mondja Tomcsányi István, a Johannita Rend Magyar Tagozatának vezérlő kommendátora.

Kárpátalján 101 református templomban van harang, és körülbelül ugyanennyi római katolikus, valamint 37 görögkatolikus templomban miséznek magyar nyelven. A kárpátaljai magyar közösség megmaradásában fontos erőt képviselnek a templomok, amelyeknek harangjai imádkozni, istentiszteletre, misére hívják a híveket, és a mai napig hirdetik a nándorfehérvári, valamint a lepantói győzelmet.

A magyar johanniták ezért ősi rendi missziójuknak – a hit védelme és a szegények szolgálata – megfelelően ezért meghirdetik a „Szóljon 100 harang a békéért!” elnevezésű akciót. A Johannita Rend Magyar Tagozata létrehozásának 100. évfordulóján 100 kárpátaljai templom támogatásához keresnek adományozókat, akik hozzájárulnak az épületek fenntartásához. Céljuk, hogy a templomok rezsiköltségét fedezni tudják a következő néhány évben, és egy harang se némuljon el.

Hogyan lehet adományozni?

A szervezet a budapest-johannita.hu/adomany oldalon sorolja fel azt a száz kárpátaljai települést, amelynek a gyülekezetét célzottan lehet segíteni – ezek között van például a beregszászi járáshoz tartozó, alig több mint ezerfős Feketepatak, Huszt és Nagydobrony, de olyan nagyobb városok templomai is, mint Ungvár vagy Beregszász. Az oldalon bankkártyás fizetéssel lehet adományozni, de a támogatásokat a Johannita Rend Magyar Tagozata 11600006-00000000-77732855 bankszámlára is várják, a közleményben a kiválasztott település vagy a Kárpátalja névvel.

„Azoknak az adományát, akik az átutaláskor nem jelölnek meg egy konkrét települést, a legrászorultabb, legnagyobb bajban lévő gyülekezeteknek juttatjuk el” – magyarázta Tomcsányi István, hozzátéve: a magyar johanniták június 30-i rendezvényén is át lehet adni a támogatást.

Különleges rendezvényt szerveznek a johanniták

A Johannita Rend Magyar Tagozata június 30-án, vasárnap 14 órakor Szent János-napi juniálist rendez a margitszigeti Szent Mihály-kápolnában és a mellette található parkban – ezzel emlékeznek meg a 900 évvel ezelőtt alapított lovagrend névadójáról, Keresztelő Szent Jánosról. A Margitsziget fontos szerepet töltött be a magyar johanniták életében, a 13. században egy négy saroktoronnyal rendelkező várat építettek ott, amelynek romjai a 19. században még láthatóak voltak. 

A rendezvényen az érdeklődők megnézhetik a Johannita Segítő Szolgálat mentőautóját, valamint a miskolci Kard és Kereszt Johannita Testvériség hagyományőrző csoport látványos bemutatóját – megtudhatják, hogyan harcoltak ellenfeleikkel a keresztény Európát védő johannita lovagok. A csoport tagjai többek között páros küzdelmeket mutatnak be korhű ruházatban karddal, csatabárddal, pajzsokkal, íjakkal. Az eseményre a kisgyermekes családokat is várják különböző játékokkal.

A Johannita Rend Magyar Tagozata

A betegek, a gyengék, az elesettek segítése és a keresztény hit védelme – közel 900 éve harcolnak ezekért az eszmékért az egyetlen protestáns lovagrend tagjai. A johannita és a máltai lovagrend közös elődje, a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett Jeruzsálemi Ispotályos Lovagrend 1099-ben jött létre, tagjai betegek, sebesültek ápolását végezték. Az oszmán terjeszkedés miatt a 12. században katonai-betegápoló renddé vált, a jeruzsálemi királyság egyik komoly haderejének számított. A rend a reformáció idején kezdett kettéválni – a lovagok egy része a protestáns hitre tért át. A protestáns ág tartotta meg az eredeti johannita nevet, míg a Szent János-rend katolikusnak maradt másik ágát a mai napig a máltai lovagok alkotják.

Magyarországon már a 12. században megjelentek a johannita lovagok, akik számos ispotállyal, várral rendelkeztek, de a török hódítás után tevékenységük visszaesett. Hivatalosan csak 1924-ben ismerték el ismét a Johannita Rend Magyar Tagozatát, amelynek a második világháború kitörésekor már több mint száz tagja volt. 1946-ban a rend működését betiltották, a johanniták emigrációban működtek tovább, csak 1992-ben térhettek vissza Magyarországra, ám segítő szolgálatuk már 1989-ben megkezdte működését, és azóta is segít a rászorultakon.

Fotó: Pixabay/Franck Barske