Kárpátalja anno: Gáthy István mérnök

Sámsoni Gáthy István geodéta, vízépítő mérnök, közgazdász, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja volt.

Huszton született 1780. június 10-én.
Alapiskoláit Máramarosszigeten végezte el, majd 1794–1800-ban Debrecenben tanult. 1800-tól Ószőnyben tanítóskodott, majd 1803-tól 1808-ig mérnöki és jogi tanulmányokat folytatott a pesti egyetemen. Mérnöki oklevelét az Institutum Geometricumban már 1807-ben megszerezte. 1808-tól a gróf Esterházy család pápai, 1830-tól tatai uradalmának főerdőmestereként tevékenykedett. 1835-ben a tatai és gesztesi uradalmak főmérnökévé nevezték ki.
Az Esterházyak szolgálatában – noha névlegesen főerdőmester volt – elsődleges feladata az uradalmak területén található vízfolyások szabályozása, a huzamosan víz alatt álló területek, mocsarak lecsapolása volt. 1830-ban elkészítette tervezetét a Rába, a Rábca és a Marcal szabályozására, de tervei nem váltak valóra. Behatóan foglalkozott földmérési kérdésekkel, s 1835-ben kifejlesztette a mérőasztalt és mérőláncot helyettesítő szögtükröt. A kitűzést megkönnyítő műszer használhatóságáról éveken keresztül parázs szakmai viták folytak, de továbbfejlesztett változatai a legújabb időkig használatban vannak. Emellett megteremtette a matematikai alapú, ún. számszerű vagy numerikus eljárás alapjait, amelynek értelmében a felvételi pontok nem csak rajzon jelennek meg, hanem számszerű koordinátapontokat is rendelnek hozzájuk.

Gáthynak a korszerű pénzügyi szolgáltatások kiépítésében is jelentős szerepe volt: Fáy Andrással az első magyarországi takarékpénztár, Fényes Elekkel pedig egy életbiztosító intézet terveit dolgozta ki. Az 1820-as–1840-es években több folyóiratban cikkezett gazdaságpolitikai, gazdaságszervezési és műszaki témákban (dézsma- és úrbérügy, folyószabályozás és vízépítés, földmérés, erdőművelés stb.). A pénznek természete, annak a hitel által előállítható hatalma és a hitelbank című pénzügyi művének megjelentetését 1832-ben a cenzúra megakadályozta. Az eddigiek mellett jelentős volt zenepedagógiai munkássága is, ő írta az első magyar zongoraiskola-könyvet 1802-ben.

1836-ban a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották. 1848-tól az Országos Magyar Gazdasági Egyesület erdészeti szakosztályának elnöke volt.
Tatán hunyt el 1859. szeptember 24-én.

Forrás: wikipedia.org