Eddig ismeretlen nyelvet találtak

A világon a becslések szerint körülbelül hatezer nyelvet beszélnek, a nyelvészek ezeknek csupán töredékét írták le – nem meglepetés tehát, ha találnak még kutatni való nyelveket.

Az azonban meglepő, ha olyan nyelvet találnak, mely csupán nemrég keletkezett. Bár gyakrabban olvashatunk a nyelvek kihalásáról, nyelvek születnek is…

Lajamanu Észak-Ausztráliában fekszik: 600-900 ember lakja, akiknek túlnyomó többsége bennszülött. A teleülést 1948-ban hozta létre az ausztrál kormány, és erőszakkal telepítette le az őslakosokat. A bennszülöttek eredetileg a valpiri (angolul Warlpiri) nyelvet beszélték – és néhány ezren a mai napig is beszélik. Ezen kívül vannak, akik beszélik az angol alapú kreol nyelvet, a kriolt is, mely a 19. században fejlődött, és az ausztráliai bennszülöttek a mai napig széles körben használják. Természetesen ma már mindenki beszél angolul is, hiszen ez az oktatás, a közigazgatás nyelve.

Carmel O’Shannessy, a Michigani Egyetem munkatársa tíz éve jár vissza a városba, hogy tanulmányozza a fiatalok nyelvhasználatát.Egy iskolában figyelte, hogyan tanulják a fiatalok a valpiri nyelvet, és eközben arra lett figyelmes, hogy úgy tűnt: bizonyos tanulók folyamatosan váltogatják a nyelvet. Miután azt is észrevette, hogy ez a váltogatás mondaton belül is végbemegy, elkezdte figyelni a kódváltás szabályait. Hangfelvételek elemzése alapján arra jutott, hogy amit kódváltásnak gondolt, az döbbenetesen szabályos: egy új nyelvi rendszer.

Később tisztázta, hogy a környéken körülbelül 350 fiatal egy új, saját maguk által „fejlesztett” nyelvet beszél, melyet könnyű valpirinek (light Warlpiri) neveznek szembeállítva az erős valpirivel (strong Warlpiri), mely a környéken a tulajdonképpeni valpiri neve.

A könnyű valpiri kevert nyelv: vegyesen tartalmaz angol, kriol és (erős) valpiri vonásokat, de nem akárhogy. Az igék és ragozásuk főként az angolból, illetve a kriolból származnak, a névszók és ragozásuk viszont főként a valpiriből. A mondat szórendje nem követi a az angol viszonylag szigorú alany – állítmány – egyéb bővítmények szórendjét, hanem meglehetősen szabad, mivel a mondatrészi szerepeket (hasonlóan a magyarhoz) a toldalékok jelzik.

Vannak azonban a könnyű valpirinek olyan vonásai is, melyek egyik nyelvből sem származnak, hanem teljesen önálló újítások. Így például kifejlődött egy igeidő, melyet a nyelvészek nemjövőnek (non-future) neveznek: ez vonatkozhat a múltra és a jelenre is, de nem vonatkozhat a jövőre.

O’Shanessy úgy véli, hogy a könnyű valpiri a hetvenes-nyolcvanas években keletkezett, amikor a gyerekek az angol, a kriol és a valpiri közötti kódváltást érzékelték, és ebből egy új nyelvi szabályrendszert vontak el, a könnyű valpiriét. A mai harmincöt év körüli korosztály alkothatta meg az új nyelvet, és ettől kezdve ők már ezt adták tovább gyermekeiknek. Az új nyelv ekkor már fontos szerepet játszhatott beszélőinek önazonosság-tudatában, identitásában is.

Abban, hogy a könnyű valpiri önálló nyelvvé válhatott, nagy szerepet játszott a település elszigeteltsége: a település több száz kilométerre található a jelentősebb kereskedelmi központoktól: aszfaltozott utak nincsenek, a falubeli boltot egy hetente egyszer érkező teherautó látja el. Repülőgépjárat hetente kétszer van. Ennek következtében a lakosság ritkán érintkezik olyanokkal, akik ne beszélnék a közösségben használt összes nyelvet.

Hasonló kevert nyelvek nagyon ritkán születnek: Ausztrália Északi Területén beszélnek egy másik hasonló nyelvet, a gurindzsi kriolt, mely a gurindzsi őshonos nyelv és kriol keveredéséből született. Akárcsak a könnyű valpiriben, a gurindzsi kriolban is a névszók és ragozásuk az őshonos nyelvből, míg az igék és ragozásuk a kriolból származik. A gurindzsi kriolt a hetvenes években fedezték fel. Ma is párhuzamosan használják a gurindzsi és a kriol mellett – a három nyelv közötti váltogatás (akár mondaton belül is) általános jelenség.

Korábban írtunk már a franciából és kríből keletkezett micsifről, a baszkból és romaniból keletkezett erromintxeláról, és az ukrán és az orosz keveredéséből születtett szurzsikról (melyet egyesek hivatalos nyelvvé akarnak tenni) is. Írtunk arról is, milyen viszonyok vezetnek a kevert nyelvek kialakulásához.