Pásztor Béla: Hegyek nyomában

Vajjon hová mennek
E csuhás hegyek,
Erdő-mormolással
Min merengenek?

Mért görnyed meg válluk
Mig csattogva vág
Ormukra a szélvész
Komor tonzurát?

Szikla-ujjukon,
Mint szinezüst füzért
Patakot pergetnek...
Kinek üdvéért

Imádkoznak vajjon?
Merre mennek el
Napok s éjek lomha
Öszvéreivel?

Jaj, bármit is kérdek,
Nem jő felelet!
Fogadalmak csendje
Leng tavuk felett,

Hiába kiáltok,
Lépteik mögött,
Mint kolostor-ajtó
Bezárul a köd...

Forrás: Nyugat 1939/7

Nyitókép: Любов Бойко