Hogyan bírhatjuk fizetésre a biztosítót közlekedési baleset után?

„Autóval indultam a városba az ügyeimet intézni, s az egyik forgalmas kereszteződésben a közlekedési lámpa jelzése ellenére bekanyarodó személyautó nekirohant a kisbuszomnak.
Gondoltam, majd fizet a biztosító, azonban múltak a hetek és a hónapok, de egy vasat sem fizettek, ehelyett egyre újabb dokumentumokat követeltek, újabb vizsgálatokat rendeltek el. Úgy látszik, a biztosítónak csak addig van szüksége az ügyfelekre, amíg fizetik a biztosítási díjat. Amint nekik kellene fizetniük, mindjárt szertefoszlik a nagy barátság. Joguk van-e ehhez a huzavonához a biztosítóknak, s mit lehet tenni az ilyen eljárás ellen?”

– Mióta életbe lépett Ukrajna törvénye A szárazföldi közlekedési eszközök tulajdonosainak kötelező polgári jogi felelősségéről baleset esetére, bárki számíthat kárpótlásra a biztosítótársaságától, amennyiben járműve megsérült. Mégsem ritka, hogy a polgárok hiába várják a pénzt a biztosítótól. Ennek néha az az oka, hogy kétes hírű biztosítótársasággal kötöttek szerződést, esetleg a társaság ügyintézője bizonyult tisztességtelennek, máskor pedig az okozza a problémát – és sajnos ez a gyakoribb –, hogy az emberek nem olvassák el a biztosítóval kötött szerződést. Sajnos a konkrét eset valamennyi részletének ismerete nélkül nem lehet kielégítő választ adni az olvasó kérdésére, ezért igyekszem általánosságban összefoglalni, mit kell tennie, mire érdemes odafigyelnie a biztosítottnak, ha baleset, avagy szaknyelven káreset történik.

Mindenekelőtt jegyezzük meg, hogy a káresetről mielőbb tájékoztatni kell a biztosítót. Hogy egészen pontosan mennyi idő áll ehhez a biztosított rendelkezésére, azt minden esetben az adott biztosítási szerződés rögzíti, a biztosítótársaságok gyakorlata e tekintetben eltérő lehet. A bejelentést feltétlenül írásban tegyük meg. A dokumentumot készítsük el két példányban, amelyek közül az egyiket nyújtsuk be a biztosítónak, a másolatot pedig tartsuk meg, miután azt is aláírattuk azzal az alkalmazottal, aki a cégnél az eredeti példányt átvette tőlünk. A gyakorlat azt mutatja, hogy a telefonos kárbejelentés nem megbízható, azaz befolyással lehet a biztosítás kifizetésének folyamatára és időtartamára.

A biztosítón kívül rendszerint egyéb szervezeteket is tájékoztatni kell a balesetről, például a rendőrséget. Ezenkívül a biztosító egy sor egyéb teendőt is előírhat a szerződésben a tájékoztatással összefüggésben a biztosítottnak baleset esetére. Célszerű ezeket kivétel nélkül, betűről betűre betartani.

A tájékoztatást követően a biztosított személynek a biztosítási szerződés által előírt valamennyi dokumentumot be kell nyújtania a biztosítónak. Ilyenek például az illetékes hatóságoknak a balesettel kapcsolatban hozott határozatai, a különféle igazolások, banki dokumentumok, kivonatok stb. Átadva ezen okmányokat feltétlenül gondoskodjunk arról, hogy szükség esetén igazolni tudjuk a benyújtásukat. Például írjunk kérvényt, amelyben tájékoztatjuk a biztosítót, hogy mellékelve benyújtjuk a tételesen felsorolt dokumentumokat, majd a kérvény másolatát írassuk alá a biztosító illetékes ügyintézőjével.

Ezenkívül kerülni kell az olyan cselekedeteket, amelyeket a biztosító esetleg úgy értékelhet, hogy a biztosított megpróbálta akadályozni a káreset kivizsgálását. Ez ugyanis rendszerint szinte automatikusan felmenti a társaságot a kártérítés kifizetése alól. Például szükség esetén haladéktalanul bocsássuk rendelkezésükre a károsult járművet, hogy megvizsgálhassák, a tulajdonos jelenjen meg a szakértői vizsgálatokon stb.

Azt követően, hogy a biztosított az utolsó igényelt dokumentumot is benyújtotta, a biztosító köteles három munkanapon belül írásban tájékoztatni a károsultat az ügyében hozott döntésről.

Ha a biztosító döntése nem elégíti ki a biztosítottat, annak jogában áll panaszt tenni Ukrajna Gépjármű-biztosítási Ügynökségénél, kérve a vitatott határozat felülvizsgálatát. Amennyiben az Ügynökség döntése sem felel meg a károsultnak, jogában áll polgári peres keresetben kérni a bíróságtól az őt ért kár megtérítését a jogszabályok által megállapított rendben.

Végül érdemes néhány szót ejteni arról, milyen egyéb okokra hivatkozva tagadhatja meg a biztosító a kártérítést. (Ezeket az okokat szintén tartalmazza a biztosítási szerződés.) Általában ebbe a kategóriába tartoznak a káreset előidézésére irányuló szándékos cselekedetek; a káreset bekövetkezésével járó, a járművezető által előre megfontolt szándékkal elkövetett bűncselekmények; a biztosítási szerződésben rögzített feltételek, kötelezettségek teljesítésének elmulasztása; ha a károsult nem kérvényezi az őt ért kár megtérítését a közlekedési balesettől számított egy éven belül, ha a tulajdonában keletkezett kár, s három éven belül, amennyiben az egészsége károsodott.

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a fenti eljárásban nincs semmi rendkívüli, bonyolult vagy teljesíthetetlen. A gyakorlatban mégis sokszor előfordul, hogy a biztosítók késlekednek a károsult jármű vizsgálatával, valahányszor felkeresi őket a károsult, újabb igazolásokat, dokumentumokat kérnek tőle stb. Hogy elkerüljük az efféle kellemetlenségeket, tanulmányozzuk át alaposan a szerződésünk szövegét, ne szaporítsuk feleslegesen a szót a biztosítótársaság alkalmazottaival, mivel a céggel való kommunikációnak kizárólag írott formában van értelme. Ha mégis váratlan helyzet áll elő, vagy olyan, amelynek megítélésében nem vagyunk bizonyosak, inkább kérjük ki mindjárt egy jogász tanácsát.

A tapasztalat azt mutatja, ha az ügyfél határozott, s az első pillanattól kezdve azt a benyomást kelti, hogy tisztában van a jogaival és a biztosítótársaság kötelezettségeivel, sokkal kisebb a valószínűsége, hogy a biztosító ügyintézői megpróbálják kijátszani, megtéveszteni. Ha ez sem segít, azonnal a bírósághoz kell fordulni.