Helj László-kiállítás nyílt Beregszászban
Helj László festőművész alkotásaiból nyílt tárlat a Beregszászi Horváth Anna Múzeumban május 21-én. A kiállítást az alkotó halálának tizedik évfordulója alkalmából szervezték meg.
A tárlat Helj László életművét mutatja be, amely szorosan összefonódott Beregszász városának életével, Kárpátalja kultúrájával, hagyományaival és közösségével.
A rendezvény azért is mérföldkő, mert új fejezetet nyitott a múzeum életében, mivel az emeleten található kiállítótér időszaki tárlatoknak ad majd otthont.
A tárlat létrejöttéhez többen is hozzájárultak, megtisztelve bizalmukkal a szervezőket, hiszen ideiglenesen rendelkezésükre bocsátották a saját tulajdonukban lévő Helj-festményeket, név szerint Kovács László, Prófusz Marianna, Sepa János, Helj Annamária, Pusztai Beatrix, Kutasi Csaba.
A rendezvény legelején Holozsai Imre, a Tulipán Népművészeti Tanoda oktatója a Rákóczi imáját adta elő tárogatón.
A kiállítást dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta a kárpátaljai festőművészek alkotásainak magas színvonalát. Bevallotta, hogy Helj László munkásságával most találkozott először. Megköszönte a szervezőknek, hogy megismertetik a helyi művészek műveit és a köztudatba helyezik a neveiket. Megköszönte a közönségnek, hogy ilyen sokan eljöttek és érdeklődnek a művészet iránt.
Dr. Tarpai József, a Horváth Anna Múzeum igazgatója és egyben a rendezvény ötletgazdája felvázolta az épület célját és felépítésének történetét. A múzeum tervét maga Horváth Anna szobrászművész készítette el, a rajzon pedig a római katolikus templom is látható, így méltó volt, hogy éppen ezen a helyen létesítették a múzeumot.
Helj Lászlóról hangsúlyozta, hogy noha ukrán nemzetiségű volt, felesége által megtanult magyarul, és nagy tisztelettel volt a magyar nép történelme és kultúrája iránt.
Kovács László festménygyűjtő is felszólalt a megnyitón, aki több képet is felajánlott a kiállításra, és segített a szervezésben.
A tárlatra szeretettel várják az iskolásokat, fiatalokat, felnőtteket egyaránt!
Helj László 1942. március 5-én született a Lembergi járásban. Képzőművészeti tanulmányait a Lembergi Képzőművészeti Szakiskolában végezte, ahol 1970-ben diplomázott reklámgrafikusként. Élete és munkássága azonban jóval túlmutatott a grafika és a festészettechnika világán. A szépség keresése és a közösség iránti elkötelezettsége határozta meg egész életét. Munkásságára jelentős hatást gyakorolt a kárpátaljai táj, a magyar népi kultúra és az egyszerű ember élete. A 60–70-es években a beregszászi népszínház ukrán csoportjának tagjaként ismerhettük meg őt színészként. Színpadi szerepei, érzékeny és hiteles alakításai ugyanúgy részei voltak művészi kifejezésmódjának, mint a festményei. Festői munkásságának középpontjában a Kárpátok tájai és a vidék népi építészete állt. Kiemelkedő érzékkel örökítette meg a régió templomait, szentélyeit, faépületeit. Sokszor és szívesen festette meg Beregszász építészeti emlékeit is, azt a várost, ahol megtalálta élete párját, és ahol haláláig élt és munkálkodott. A művész sokféle technikában és műfajban remekelt. Készített grafikát, plakátot, karikatúrát, valamint akvarellt és olajfestményeket. Képeit harmónia, élénk színek, öröm és emlékezés jellemzi. Látásmódja egyszerre volt művészi és emberi. Olyan szemmel nézte a világot, amely nemcsak látott, hanem érzett és éltetett is. 1978-tól rendszeresen részt vett kollektív kiállításokon, többek között Lembergben, Ungváron, Beregszászban és Tőketerebesen. Munkái nemcsak Kárpátalján, hanem azon túl is visszhangra találtak. 2015-ben, életének 73. évében hunyt el.
Fehér Rita