Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak?

A születéskor várható élettartam világszerte átlagosan 5 évvel hosszabb a nőknél, mint a férfiak esetében, de ez országonként eltérő lehet. Nigerben alig néhány hónappal számíthatnak hosszabb életre a nők, míg Oroszországban csaknem 10 év a különbség a nemek között.

Unalomig ismételt közhely már, hogy a helyes életmóddal milyen sokat tehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük egészségünket. A hosszú élet titkának megfejtését végző kutatók többnyire arra a következtetésre jutnak, hogy a matuzsálemi kort megélt emberek aktív életmódot éltek, keveset stresszeltek és egészségesen étkeztek. Persze olyan tényezők is szerepet játszanak a hosszabb életben, amelyekre nincs hatásunk: az egyik ilyen a genetika, a másik pedig a nemünk. Világszerte átlagosan több mint öt évvel hosszabb életre számíthatnak a nők a férfiakhoz képest, bizonyos országokban viszont jóval nagyobb különbségek mérhetők.

Évszázadokkal korábban is ennyi volt a nők előnye

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) a Föld minden országának lakosságáról vezet statisztikákat, melyekből a születéskor várható élettartamot is kiolvashatjuk. Magyarországon egy most születő nő 79,1 évre, míg a férfi 72,6 évre számíthat, vagyis az EU-s átlagtól magasabb, 6,5 évnyi különbség van a nemek között. A WHO adatai szerint ennél lényegesen nagyobb eltérés figyelhető meg Oroszországban, itt a születéskor várható élettartam 65,6 év a férfiaknál és 74,3 a nők esetében. Hasonló az arány Vietnamban is, ahol egy férfi 69,7 évre számíthat, míg a nőknél a születéskor várható élettartam 78 év. A világ egyik legszegényebb országának számító Nigerben ugyanakkor a nők (60,9 év) és a férfiak (59 év) is csaknem ugyanolyan rövid életre számíthatnak. 

Érdekes megfigyelni azt is, hogy bár az elmúlt évszázadok során a születéskor várható élettartam óriásit ugrott, a nemek közti különbség arányaiban nem változott jelentősen. A BBC cikke Svédország példáját idézi, amely a legmegbízhatóbb történelmi feljegyzésekkel rendelkezik. 1800-ban a születéskor várható élettartam az országban 33 év volt a nőknél és 31 év a férfiaknál; ma 83,5 év, illetve 79,5 év. Mindkét esetben a nők körülbelül 5%-kal tovább élnek, mint a férfiak.

Vannak könnyen értelmezhető okai is a nemek közötti különbségnek. Az olyan tényezők, mint a dohányzás, az ivás és az egészségtelen étkezés nagyobb arányban jellemző a férfiakra, és igazoltan hozzájárulhat a várható élettartamhoz. Különösen hangsúlyosak lehetnek ezek az ártó tényezők a hagyományosan alacsony egészségkultúrával rendelkező társadalmakban, például Oroszországban, ahol világszinten is keimeledő a dohányos férfiak aránya, és óriási problémát jelent az alkoholizmus is. Önmagukban azonban a környezeti tényezők nem indokolhatnak ilyen mértékű különbséget, amelyet igazol az is, hogy az állatvilágban ugyanilyen különbségeket figyelhetünk meg az egyedek között. A nőstény csimpánzok, gorillák, orangutánok és gibbonok is következetesen túlélik a csoport hímjeit annak ellenére, hogy esetükben a dohányzás és az alkoholfogyasztás korántsem olyan gyakori, mint az embereknél. 

Úgy tűnik, hogy a válasz inkább az evolúciós fejlődésben rejlik. „Természetesen a társadalmi és életmódbeli tényezőknek is van szerepük, de jól látható, hogy van valami mélyebben gyökerező oka is a biológiánkban” – mondja Tom Kirkwood, aki az öregedés biológiai alapjait tanulmányozza a brit Newcastle-i Egyetemen. Szerepe lehet például a kromoszómaszámoknak is, amelyben jelentős különbség van a neme között: a nőknek két X kromoszómája van, míg a férfiaknak egy X és egy Y kromoszómája. Két X kromoszómával a nők minden génből dupla másolattal rendelkezhetnek (bár nem mindig, mivel minden kromoszómán a gén más-más verziója lehet). Ez azt jelenti, hogy nagyobb esélyük van arra, hogy egészséges gének legyenek az egyik X kromoszómájukon. A férfiaknak nincs ilyen tartalékuk. Ráadásul a legtöbb immunműködéssel összefüggő gént az X kromoszóma tartalmazza, ami szintén fontos előny a nők számára.

A nők egészségét szolgálja továbbá az is, hogy pulzusszámuk a menstruációs ciklus második felében megnő, ami ugyanazokat az előnyöket kínálja, mint a mérsékelt testmozgás. Mindez nyújthat némi védelmet számukra a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben. Illetve az eltérés másik oka lehet a testméret is. A férfiak átlagosan nagyobbak, mint a nők: ez több sejtet jelent, vagyis nagyobb lesz annak is a veszélye, hogy ezen sejtek egyikében valamilyen mutáció alakul ki.

Eunuchok adhatják meg a választ a nemek közti különbség okaira

A legfontosabb ok ugyanakkor valószínűleg a tesztoszteron szintje, ami károsan hat a férfiak egészségére. Ezt bizonyítják a koreai Csoszun-dinasztia császári udvarából származó feljegyzések is. Han-Nam Park koreai tudós nemrégiben a 19. századi uralkodócsalád udvartartásának életét elemezte ki, beleértve azt a 81 eunuchot, akiknek a heréit a pubertás előtt eltávolították. A feljegyzések szerint az eunuchok körülbelül 70 évig éltek – szemben az udvar többi férfijának átlagosan mindössze 50 évvel. Összességében 130-szor nagyobb valószínűséggel ünnepelték meg századik születésnapjukat, mint egy átlagos férfi, aki akkoriban Koreában élt. Még az uralkodók – akik a kor legmagasabb színvonalú orvosi szolgáltatásában részesülhettek – sem közelítették meg ezt az eredményt.

Tudvalevő, hogy a férfias külsőért felelős tesztoszteron rövid távon megerősíti ugyan a szervezetet, de idősebb korra növeli a keringési betegségek, a magas vérnyomás, az érszűkület és egyes ráktípusok kialakulásának a veszélyét. Azoknál a férfiaknál pedig, akiknek korán eltávolították a heréit, nem termelődött ebből a hormonból olyan mértékben, ez pedig a kései életszakaszban az egészségre is jó hatással volt.

Forrás: hazipatika.com