127 éve gyilkolták meg Wittelsbach Erzsébetet
Wittelsbach Erzsébet, akit a világ leginkább Sisi néven ismert meg, élete mesébe illően indult, de tragikus véget ért.
A bajor királyi család oldalágából származó fiatal lány 1853 nyarán édesanyjával és nővérével, Ilona hercegnővel Bad Ischlben járt, ahol Ferenc József császár számára mutatták volna be jövendőbelijét. A császár azonban nem Ilonát, hanem a mindössze 15 éves Erzsébetet választotta. A lány és a fiatal uralkodó közt azonnal kialakult a vonzalom, és néhány nappal első találkozásuk után Ferenc József megkérte Sisi kezét. Az esküvőt 1854. április 24-én, Bécsben tartották fényűző pompával.
A császárné szépségével és kedvességével hamar belopta magát az emberek szívébe. Ugyanakkor a szigorú bécsi udvari etikett, valamint a családját ért tragédiák – köztük fia, Rudolf trónörökös öngyilkossága – mély depresszióba sodorták. Sisi menekülést utazásaiban talált. Gyakran tartózkodott Korfun, az Achilleion kastélyban, valamint Magyarországon, Gödöllőn. Különösen szoros kapcsolatot ápolt a magyar nemzettel, szabadelvű gondolkodása és udvari konvenciókat elutasító magatartása miatt sokan tisztelték.
1898. szeptember 10-én a Genfi-tó partján egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta az akkor 60 éves császárnét. A merénylet nem személyesen ellene irányult – Lucheni saját vallomása szerint csupán egy királyi család tagját akarta megölni.
Erzsébet halála 127 éve történt, emléke azonban mindmáig él. Alakja a szabadságvágy, a független gondolkodás és a tragikus sors jelképe lett Európában.
A királyné emléke Kárpátalján is él.
Ungváron miniszobrot állítottak neki, Vojevodinán pedig 2017-ben avatták fel szobrát. Az alkotás fehér színű, mivel teljes egészében betonból készült. Alkotója pedig Kolodko Mihály. A szobor felavatását a Schönborn-park negyedik évfordulójához, valamint Erzsébet királyné születésének 180. évfordulójához kapcsolták.
Nyitókép: Erzsébet királynét ábrázoló festmény a Magyar Nemzeti Múzeumban az Erzsébet, a magyarok királynéja című reprezentatív kiállításon (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)