A dunai galóca immár nemzetközileg is védett faj Kárpátalján
A Kárpátok kristálytiszta hegyi folyóiban él Európa egyik legkülönlegesebb halfaja – a dunai galóca (latin nevén Hucho hucho). Ez a hatalmas ragadozó, amelyet a helyiek gyakran a „folyók királyának” neveznek, mostanra a kihalás szélére sodródott. A faj szerepel Ukrajna Vörös Könyvében, és nemzetközi védelem alá került.
A dunai galóca igazi jégkorszaki reliktumfaj, amely a Duna vízgyűjtőjében, így Kárpátalja hegyi folyóiban – például a Tiszában, a Taracban (Tereszva) és a Talaborban (Tereblja) – él. Ez a ragadozó akár 1,8 méter hosszúra és 60 kilogrammosra is megnőhet.
Megjelenése impozáns: hosszúkás, izmos test, szürkés-zöldes árnyalatú pikkelyek, valamint apró fekete foltok jellemzik. A faj jelenléte a hegyi folyókban a víz tisztaságának és az ökoszisztéma egészségének egyik legfontosabb mutatója.
A dunai galócát Ukrajnában már 1994-ben felvették a Vörös Könyvbe, így a halászatát teljes mértékben betiltották.
A faj azonban nemcsak országos, hanem nemzetközi védelmet is élvez: szerepel a Bern-i Egyezmény, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és az Európai Vörös Lista által védett fajok között.
Ez a széles körű védelem rávilágít arra, hogy a dunai galóca megőrzése nemcsak regionális, hanem európai jelentőségű természetvédelmi feladat.
A dunai galóca a gyors folyású, oxigéndús vizeket kedveli, ahol kavicsos meder és természetes búvóhelyek – például bedőlt fák vagy mély gödrök – találhatók.
Tavasszal, március és május között ívik, amikor a nőstények sekély, kavicsos területeken gödröt ásnak és oda rakják ikráikat, amelyeket gondosan őriznek.
A kikelő ivadékok lassan növekednek, és rendkívül érzékenyek a vízminőség változásaira, ezért a faj különösen sérülékeny az emberi tevékenységek miatt.
Miért került veszélybe a „folyók királya”?
A populáció csökkenésének fő oka az emberi beavatkozás: a folyók szennyezése, a part menti erdők kivágása, valamint a duzzasztógátak és vízierőművek építése, amelyek akadályozzák a halak természetes vándorlását.
A múlt században a túlzott halászat is nagy pusztítást végzett. Mindezek együtt a faj fennmaradását veszélyeztetik.
A hatóságok és természetvédelmi szervezetek több programot is indítottak a faj megmentésére. Kárpátalján például az Állami Pisztrángtenyésztő Üzem foglalkozik a dunai galóca mesterséges szaporításával. Emellett védett ívóhelyeket alakítottak ki, ahol tilos a horgászat és a folyók bármilyen bolygatása.
A dunai galóca megóvása nem csupán egy halfaj védelmét jelenti. Ez a munka a kárpátaljai hegyvidéki ökoszisztéma egészének megőrzéséről szól. A „folyók királya” sorsa szorosan összefonódik a térség vizeinek tisztaságával és a természet egyensúlyával – ezért megőrzése közös felelősségünk.
Forrás: Holosz Karpat