Kárpátalja anno: Lelekács János hitvalló görögkatolikus pap
Az elmúlt napokban több megemlékezést is tartottak Kárpátalján az 1944 novemberében málenkij robotra elhurcoltak emlékére. Emellett 2012-ben a magyar országgyűlés november 25.-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává minősítette Magyarországon.
A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye is megszenvedte a szovjethatalom éveit. Papjait letartóztatták, elítélték, intézményeit államosították vagy bezárták, az egyházi vagyont elvették, végül pedig a görögkatolikus vallást betiltották.
Az egyházmegye első vértanúja a 76 éves Demjanovics Péter Pál rahói esperes volt, akit árulás vádjával elítéltek, majd 1945. április 23-án kivégeztek. Őt újabb áldozatok követték, köztük Romzsa Tódor munkácsi püspök, aki ellen 1947. november 1-jén követtek el merényletet.
A szovjet időszak alatt a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye 174 papja állt ki a hitéért. Őket sem fenyegetéssel, sem erőszakkal, sem kecsegtető egyházi pályával nem tudták rávenni arra, hogy megtagadják görögkatolikus vallásukat és áttérjenek a pravoszláv hitre. 48 papot nem bántottak ugyan, de semmilyen egyházi tevékenységet nem végezhettek, állandó megfigyelés alatt álltak, családjuk pedig hátrányos megkülönböztetésben részesült. 126 görögkatolikus papot azonban nem kíméltek a szovjetek. Volt, akit bírósági tárgyalás nélkül végeztek ki, másokat koncepciós perekben elítéltek és kényszermunkára küldtek. Az egyházüldözés alatt 30-an szenvedtek vértanúságot.
A hitvalló papok közé tartozott Lelekács János görögkatolikus pap is. Az Ung vármegyei Lehócon született 1924. július 9-én. Teológiai tanulmányait Ungváron folytatta (1942–1947). 1947-ben megnősült, felesége Iváncsó Éva, Iváncsó Gyula pap és Hladonik Margit leánya volt. Három gyermekük született: Mária, Sándor, Katalin.

Lelekács Jánost 1947. szeptember 14-én szentelte pappá Romzsa Tódor munkácsi püspök. Az utolsó szenteltek közé tartozott, hiszen püspökét másfél hónap múlva kivégezték. 1947-ben Havasköz segédlelkészének nevezték ki. Alig szolgált néhány hetet a településen, amikor a szovjetek 1947. november 22-én letartóztatták. Azzal vádolták, hogy nem jelentette a hatóságoknak annak az állítólagos szovjetellenes csoportnak a létezését, melyet a tanító barátja szervezett, és amelynek a szovjetek szerint tagja volt Lelekács apósa, Iváncsó Gyula görögkatolikus lelkész is (őt ekkor már egy hete fogságban tartottak e titkos szervezetben való működésének vádjával, később pedig 25 év kényszermunkára ítélték).
Lelekács Jánost 1948. február 13–14-én a bíróság 10 év kényszermunkára, 5 év jogfosztásra és vagyonelkobzásra ítélte. Szeverouralszk (ma Oroszország) lágereiben raboskodott és dolgozott. 1955. december 12-én rehabilitálták és szabadon engedték.
Felesége gyermeket várt, amikor elhurcolták. Kislánya, Mária nyolcévesen látta őt először.
Miután hazakerült Kárpátaljára, Ungváron és Felsődomonyán végzett civil munkát (tésztagyárban dolgozott 9 éven át). Titokban azonban papi tevékenységet folytatott. A görögkatolikus egyház legalizációját követően, 1990-től 1991-ig Hliboke, 1991–1998 között az ungvári székesegyház papjaként tevékenykedett. 1997-ben még megélhette aranymiséjét, melyen pappá szentelésének 50. évfordulóját ünnepelték.
Ugyanebben az évben a Keresztény Élet olvasóinak így vallott a lágerévekről:
„A Szűzanya bizonyította, hogy értelme volt a fogságnak, mert csodát tett. Ott is pusztulhattam volna, de Istennek még terve volt velem. Az egész egyház szempontjából nem volt hiábavaló a szenvedés, hiszen a fiatalok is példát akarnak látni, nemcsak olvasni a borzalmakról. A rózsafüzér olyan fegyver, amellyel legyőzhető a sátán. Ha római katolikusoknak beszélek az erejéről, ők rögtön értik.”
Szabó Konstantin görögkatolikus áldozópap így emlékszik vissza egy beszélgetésre az akkor már idős János atyával:
„Emlékszem, mikor 1990-ben legalizálták az egyházunkat, az első szabad nagypéntekre együtt mentünk Lelekács János bácsival, aki megkérdezte, miért vagyok sápadt. Mondtam, hogy izgulok, hisz először fogok ilyen szertartást tartani. Erre ő így felelt: »43 éve vagyok pap, és most fogom először végezni ezt a szertartást.«”
Lelekács János 1998. november 28-án hunyt el.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma
