A kínai agyagkatonák titka tárul fel a budapesti Szépművészeti Múzeumban

A történelem egyik legnagyobb régészeti csodájának ad otthon a budapesti Szépművészeti Múzeum. A több mint kétezer éves terrakotta hadsereg Csin Si Huang-ti, Kína első császárának máig feltáratlan sírjához és a hozzá fűződő legendákhoz vezet vissza. Az agyagkatonák egy olyan uralkodói világot idéznek meg, ahol a halál nem lezárás volt, hanem egy új birodalom kezdete.

Mit tesz egy uralkodó, aki nemcsak az életet, hanem a halált is uralni akarja? Csin Si Huang-ti, Kína első császára megszállottan kutatta a halhatatlanság titkát, ezért egy egész városnyi sírkomplexumot építtetett magának. Rettegett az elmúlástól, és hitt abban, hogy a túlvilágon is fenntarthatja birodalmát.

A föld mélyében rejlő titkos erőd és a hatalmas terrakotta hadsereg több mint kétezer évig rejtve maradt a világ szeme elől. A különleges alkotásokat 1974 márciusában fedezték fel, ami csupán egy szerencsés véletlennek köszönhető. Kína északnyugati részén egy földműves ásás közben égetett agyagdarabokra bukkant. Eleinte csak egyszerű cserépnek tűntek, ám hamar világossá vált, hogy a történelem egyik legnagyobb régészeti csodáját találták meg.

Csin Si Huang-ti, Kína első császára mindössze tizenhárom évesen lépett trónra a Krisztus előtti 3. században. A hatalom gyorsan felemelte, majd hamar gyanakvóvá is tette. Taoista mágusok segítségét kérte, megszállottan kutatta az örök élet elixírjét, és hitt az öt elem ciklikus rendjében, a fa, tűz, föld, fém és a víz örök körforgásában.

Az uralkodót a halhatatlanságról alkotott elképzelése vezette oda, hogy égetett agyagból készült alattvalókkal, valamint egy egész hadsereggel vegye körül a sírját.

Három fő árokba rendezve nyolcezer agyagkatona, több száz ló és több mint száz harci szekér őrzi az első kínai császár városnyi méretű sírkomplexumát, amit több százezer munkás mintegy 33 éven át épített.

Az első árokban közel hatezer gyalogos várakozik tökéletes alakzatban, a másodikban egy teljes katonai egység – gyalogosok, lovasok, harci szekerek és íjászok –, míg a harmadikban a parancsnoki központ rangos tisztjei és díszes vezérszekerei kaptak helyet.

Csin Si Huang-ti úgy vélte, hogy a sírja köré állított figurák a túlvilágon is kísérni fogják, ezért nemcsak agyagkatonákat rendelt, hanem terrakotta zenészeket, akrobatákat, tisztviselőket, valamint különféle állatokat is.

Mi teszi különlegessé az agyagkatonákat?

Az agyagkatonák eredetileg élénk színekben pompáztak, ám a pigmentek a felszínre kerülés után néhány percen belül leperegtek. Ma már szinte minden figura egyszínű, fakó barnás árnyalatban látható.

A terrakotta hadsereg egyik legkülönösebb sajátossága, hogy a több ezer katona között nincs két teljesen egyforma darab.

A szobrok életnagyságúak, rangjuknak megfelelő egyenruhát és frizurát viselnek, arcvonásaik pedig meglepő egyediséget mutatnak.

Valódi, éles fegyvereik többségét a későbbi felkelések alkalmával kifosztották, ám attól függetlenül a katonák egyszerre nyújtanak fenyegető és méltóságteljes látványt.

Készítésük igazi mérnöki és kézműves bravúrnak számít, amelyről több elmélet is létezik. A kínai kutatók szerint minden egyes figura egyedi alkotás, ugyanis belsejükben fazekasszerszám-nyomok, a készítők ujjlenyomatai, és a mesterek nevei is szerepelnek.

Ezzel szemben Lothar Ledderose német sinológus úgy véli, hogy a terrakotta hadsereg inkább sorozatgyártással készült. Eszerint a test fő részeit – a karokat, lábakat, törzset – előre gyártott formákból öntötték, majd változatosan kombinálták, hogy minél többféle katona szülessen. Abban viszont minden kutató egyetért, hogy a fejek külön készültek, kézzel mintázták meg és önállóan égették ki őket.

Az első kínai császár sírjának rejtélye

Csin Si Huang-ti Krisztus előtt 210-ben halt meg, ám valódi sírkamrájához még senki nem jutott le. A régészek szerint csak akkor érdemes felnyitni, amikor a konzerválás technológiája már elég fejlett ahhoz, hogy megóvják a bent rejlő kincseket. A jelenlegi adatok szerint a feltárást legkorábban 2050 körül kezdhetik meg.

A feljegyzések szerint a császár sírját egy higanyból álló mesterséges folyó vagy akár egy egész higanytenger veheti körül. Az uralkodó az örökkévalóság eléréséhez ezzel az anyaggal is kísérletezett.

A modern mérések valóban szokatlanul magas higanykoncentrációt jeleztek a talajban, ami részben igazolja a legendát, valamint újabb kérdéseket vet fel a sír feltárásával kapcsolatban.

A régészeti csoda körül számos mítosz született, köztük csapdákkal és rejtett kincsekkel védett sírkamráról. Emellett olyan figyelmeztetések is vannak, miszerint nem érdemes a császár sírját és az agyagkatonákat bolygatni, mert szerencsétlenséget vagy átkot hoznak.

Egyes történetek szerint a katonák különleges égi események idején életre kelnek, vagy a túlvilágon viselik a császár szolgálatát. Fontos, hogy ezek többsége nem az ősi kínai hagyományhoz, hanem a modern fantáziavilághoz kapcsolódik.

Az öröklét őrei – terrakotta katonák Budapesten

A terrakotta hadsereg történetének megértéséhez már nem feltétlenül kell Kína távoli vidékeire utazni. Egyre több múzeum mutatja be a császár birodalmát eredeti tárgyakkal és korszerű rekonstrukciókkal.

Ennek egyik legjobb példája a Szépművészeti Múzeumban látható Öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című kiállítás, amely az utóbbi évek egyik legjelentősebb, Európában bemutatott kínai kulturális tárlata.

A történelmi ismereteknél egy ilyen kiállítás jóval többet ad. A terrakotta katonák előtt állva a látogatók testközelből tapasztalhatják meg egy több mint kétezer éves múlt nyomait. A figurák részletgazdagsága, arckifejezései és egyéni vonásai azt üzenik, hogy ezek a katonák nem tömegként, hanem emberként készültek el.

A terrakotta hadsereg már 1988-ban is bemutatkozott Budapesten, akkor a Magyar Nemzeti Múzeumban közel kétszázezer érdeklődő mindössze kilenc katonát és 33 műtárgyat láthatott. A mostani tárlat viszont szinte minden eddiginél gazdagabb, százötven régészeti lelet, részletes magyarázatok, és terepasztal is várja a látogatókat.

A kiállítás három meghatározó dinasztikus korszakon keresztül mintegy ezer év kínai történelmét öleli fel, két egyedülálló sírkertrekonstrukcióval és az első kínai császár agyaghadseregéből tíz eredeti szoborral.

A májusig látogatható tárlat másik különlegessége az agyagkatonák eredeti színeit bemutató, háromdimenziós vetítéssel és zenei aláfestéssel kísért installáció, amelyhez hasonló bemutatásra még Kínában sem volt példa.

Csin Si Huang-ti ugyan nem talált rá a halhatatlanság elixírjére, ám a terrakotta hadsereg révén mégis örök életet nyert az emléke. Az agyagkatonák bizonyítékai annak, hogy az emberi ambíció és a haláltól való félelem olyan alkotásokat hozhat létre, amelyek messze túlélik a saját korukat.

A terrakotta hadsereg kétezer év távlatából is azt üzeni, hogy az ember szüntelenül vágyik rá, hogy fennmaradjon valami a halála utána, még ha csak agyagból is.

Forrás: hirado.hu

Nyitókép: szepmuveszeti.hu